349 cikk rendezése:
301. cikk / 349 Közbeszerzési tanácsadók alkalmazása kötelezettségének megszűnése
Kérdés: Olvastam, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadók alkalmazásával kapcsolatosan a kötelezettség megszűnik, igaz-e ez?
302. cikk / 349 Az ár aránya a részszempontok meghatározása között
Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
303. cikk / 349 Alkalmasság közös ajánlattevők esetén
Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
304. cikk / 349 Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója
Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
305. cikk / 349 Önkormányzati tulajdonú közszolgáltató beszerzései
Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?
306. cikk / 349 Közszolgáltató mentesülése a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól
Kérdés: Önkormányzati többségi tulajdonú hőszolgáltató korlátolt felelősségű társaság irodáinak takarítása hozzátartozik-e a tevékenységéhez, kell-e a szolgáltatás megrendelésére közbeszerzési eljárást lefolytatni?
307. cikk / 349 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
308. cikk / 349 Szerződéskötés lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi – mint kórház – közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?
309. cikk / 349 Jogi személy ellen alkalmazott büntetőjogi intézkedés hatása a közbeszerzéses eljárásaira
Kérdés: Egy korábbi jogszabályváltozás folytán ma már lehetőség van arra, hogy a büntetőbíróság jogi személyt is felelősségre vonhasson. Ez a felelősségre vonás érinti-e az adott jogi személy közbeszerzési eljárásokban való részvételét, és ha igen, mennyiben?
310. cikk / 349 Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?