Találati lista:
1781. cikk / 2122 Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén
Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
1782. cikk / 2122 Adószám feltüntetésének kötelezettsége a közzétételi kérelemben
Kérdés: A 34/2004-es kormányrendeletben előírt közzétételi kérelem kötelező elemei között nem szerepel az a követelmény, hogy az ajánlatkérő adószámát is fel kell tüntetni. Mégis egyes esetekben a hiánypótlási felhívásban hivatkozunk erre a követelményre. Milyen esetben kell tehát feltüntetni a kérelemben az ajánlatkérő adószámát?
1783. cikk / 2122 -Tervezői összeférhetetlenség a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?
1784. cikk / 2122 "Más szervezet"-re előírható feltételek
Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
1785. cikk / 2122 Igazolások új szabályai
Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
1786. cikk / 2122 Dokumentáció megvásárlásának kötelezettsége közös ajánlattételnél
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén valamennyi közösen pályázónak meg kell vásárolnia a dokumentációt?
1787. cikk / 2122 Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek
Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
1788. cikk / 2122 Tájékoztató szerződésteljesítésről
Kérdés: A módosított Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről tájékoztatót kell készíteni. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul (azaz az egyszerű, hirdetmény nélküli eljárások esetén). Kérdésünk: a 2005-ben megkötött, de 2006-ban teljesülő vagy többéves egyszerű, hirdetmény nélküli eljárás során megkötött szerződések esetén kell-e tájékoztató a teljesítésről?
1789. cikk / 2122 Igazolások felhasználhatóságának időbeli korlátja
Kérdés: 2006. január 15-ét megelőzően a Kbt. 60. §-ának (1) és 61. §-ának (1) bekezdései tekintetében közjegyző előtt tett (közokiratba foglalt) nyilatkozatok felhasználása – amennyiben azok valóságtartalma változatlanul fenn állt – nem volt időben korlátozva. Igaz-e ez a jelenleg hatályos Kbt. szerint előírt "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatokra is?
1790. cikk / 2122 Eljárás ún. külső jelentkező esetén
Kérdés: A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)
