Találati lista:
601. cikk / 2149 Mintatermék benyújtásának joghatása részvételi szakaszban
Kérdés: Miért nem minősül ajánlattételnek, ha mintaterméket nyújt be az ajánlattevő részvételi szakaszban? Érvényteleníteni kellene mindenki jelentkezését a Kbt. szerint?
602. cikk / 2149 Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor
Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
603. cikk / 2149 Összefoglaló tájékoztató módosíthatósága
Kérdés: Amennyiben a Miniszterelnökség véleménye szerint az összefoglaló tájékoztató tartalma nem megfelelő, de már az eljárást megindító felhívásokat régen kiküldtük a gazdasági szereplőknek, módosítható-e a tájékoztató? (Valójában az eljárási dokumentumokban már rendeztük ezt a kérdést, de tény, hogy a tájékoztató nem tartalmaz minden információt.)
604. cikk / 2149 Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén
Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
605. cikk / 2149 Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
606. cikk / 2149 Alvállalkozó és erőforrás nyilatkozata alkalmasságról nemzeti rezsimben
Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy nemzeti eljárásrendben a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek vagy az alvállalkozónak csak az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről kell nyilatkozniuk?
607. cikk / 2149 Megállapodás szakértő közreműködéséről
Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
608. cikk / 2149 Becsült érték megállapítása nemzeti rezsimbe tartozó, közösségi eljárásrendben lefolytatott beszerzés esetén
Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?
609. cikk / 2149 Fedezet közlésének módja
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
610. cikk / 2149 A részajánlattétel szabályainak változása
Kérdés: Mennyiben változtak meg a részajánlattétel szabályai 2017. január 1-jétől?
