Találati lista:
101. cikk / 162 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban
Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
102. cikk / 162 Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál
Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
103. cikk / 162 Együttműködési megállapodás csatolásának kötelezettsége közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az együttesen ajánlatot tevők csatolják az együttműködésüket tartalmazó megállapodást akkor, ha egyébként nem követeli meg a közös nyertesektől gazdasági társaság létrehozását? Tartalmaz-e erre előírást a Kbt.?
104. cikk / 162 Elektronikus árlejtés bevezetésének feltételei
Kérdés: Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
105. cikk / 162 Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban
Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
106. cikk / 162 Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek
Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
107. cikk / 162 Kkv-k a Kbt.-ben
Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
108. cikk / 162 Tevékenységi kör igazolása közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia a cég valamennyi tevékenységét, az adott tevékenység folytatásához elegendő, ha annak megkezdését a társaság a megkezdést megelőzően 15 nappal korábban bejelenti az adóhatósághoz. Ezt a szabályt figyelembe véve jogszerű-e a kiírásban annak előírása, hogy cégkivonattal lehet csak igazolni a beszerzés tárgyához szükséges tevékenységi kört? A változásokat figyelembe véve nem kellene itt vagylagosan szerepeltetni az APEH-igazolást? És végül, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy ha a cégkivonat nem tartalmazza a tevékenység elvégzéséhez szükséges tevékenységi kört, akkor az ajánlat érvénytelen?
109. cikk / 162 Cégjogi szabályokkal ellentétes gyakorlat
Kérdés: A cégadatok változására irányuló kérelmet írásban is be lehet adni a Gt., illetve a Ctv. szabályai szerint a cégbírósághoz, sőt, 2007. szeptember 1-je óta elektronikus formában is. A kiírások értelmében ezzel szemben folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén – annak igazolására – kizárólag a cégbíróság bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési nyomtatvány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát fogadja el az ajánlatkérő. Milyen jogszabályi alapon követelhetik meg ezt az ajánlatkérők?
110. cikk / 162 Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye
Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
