Erőforrás-szervezet igénybevétele 2009. április 1-je után

Kérdés: 2009. március 31-e után is igénybe vehetünk-e erőforrás-szervezetet? Milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Igen, de az igénybevétel szabályai változnak. Ezek egyiklegfontosabb eleme az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet elhatárolása, azaza definíciók változása a 2009. április 1-jén hatályba lépő Kbt. 4. §-a szerint.A megváltozott rendelkezés szerint alvállalkozó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Elektronikus árlejtés saját rendszeren

Kérdés: Lefolytathatunk-e ajánlatkérőként elektronikus árlejtést saját számítógépes rendszerünkön, vagy kötelező szolgáltatót igénybe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a 257/2007. kormányrendeletben találjuk meg aválaszt. A rendelet lehetőséget ad az ajánlatkérőknek arra, hogy akár sajátinformatikai rendszerükön folytathassanak le elektronikus árlejtést, vagy akármás, elektronikus eljárási cselekményt. Ennek azonban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvény személyi hatálya elsősorban a"közszolgálatban álló személyekre" terjed ki, azaz nekik kellvagyonnyilatkozatot tenniük.A törvény értelmező rendelkezése meghatározza (2. §), kikminősülnek közszolgálatban állónak. E szerint a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál

Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárás tárgya árubeszerzés. A kezdővállalkozás számára a Kbt. a pénzügyi-gazdasági alkalmassági kritériumok közöttutal arra, hogy az előző háromévi forgalommal kapcsolatos nyilatkozatikötelezettség az ajánlatkérő létrejövetelének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Együttműködési megállapodás csatolásának kötelezettsége közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő kötelezheti-e az ajánlattevőt arra, hogy az együttesen ajánlatot tevők csatolják az együttműködésüket tartalmazó megállapodást akkor, ha egyébként nem követeli meg a közös nyertesektől gazdasági társaság létrehozását? Tartalmaz-e erre előírást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetén arról van szó, hogy egy többtagból álló konzorcium jelenik meg az ajánlattevő pozíciójában. A konzorciumnem cégjogi, hanem közgazdasági kategória, nem állandó, hanem esetiegyüttműködést jelent a konzorciumi tagok között. Emiatt erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Elektronikus árlejtés bevezetésének feltételei

Kérdés: Ha "csak" elektronikus árlejtést szeretnék bevezetni, akkor is kell rendelkeznem az alábbi feltétellel? A 257/2007. Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerint elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. Kérdésem még, hogy az alábbi kitétel mit jelent: "konyhanyelvre lefordítva"? Köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát... – kormányrendelet 12. §-ának (4) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzési eljárásokban elektronikusangyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikusárlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendelettel kapcsolatban teszi felkérdéseit, ezekhez jelenleg készül a gazdasági tárca hivatalos kommentárja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen az ajánlatkérő a kérdés szerintiesetben célzottan adott ajánlattevőknek juttatja el ajánlattételi felhívását. AKbt. 300. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor utal a törvény 52. §-ára, azaz közösajánlattételre elviekben van lehetőség. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a értelmében ajánlattevő az a természetesszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyszemélyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzésieljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kkv-k a Kbt.-ben

Kérdés: Mi minősül kkv-nak a Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. utal a kis- és középvállalkozásokra, melynek pontosmeghatározását a kis- és középvállalkozásról szóló törvény (Kkvt.) 2-3. §-aitartalmazzák. A törvény értelmében kkv-nak minősül az a vállalkozás,amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
…
9
10
11
…
16