Nemleges nyilatkozatok

Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező tartalma anyertes ajánlattevő hivatkozott jogszabály szerinti besorolásának ismertetése.Amennyiben nem minősül a törvény hatálya alá tartozónak, úgy ez isinformációértékű az ajánlatkérő és a Közbeszerzések Tanácsa hivatalosstatisztikája számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ajánlati kötöttség minimum határideje

Kérdés: Az ajánlati kötöttség időtartamát minek alapján határozza meg az ajánlatkérő? Van-e minimum-határidő? Változik-e 2009-ben az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...20 nap lesz, de az elektronikus közbeszerzési eljárási kötelezettségmiatt közösségi eljárásrendben valójában a 12 nap lép hatályba, míg nemzetieljárásrendben 2010. július 1-jén 20 napról 12-re csökken a moratórium,amennyiben nem elektronikus az eljárás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Igazolások összefüggése

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdésének d) pontja is igazolható a 67. § (4) bekezdésben foglaltak alapján?
Részlet a válaszából: […] ...az éves átlagos statisztikai állományi létszámárólés vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással – d) pont. A hatályos szabályozás értelmében 67. § (2) bekezdés d)pontja, azaz az éves átlagos statisztikai állományi létszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

"Ügyvédbeszerzés"

Kérdés: Az új szabályozás szerint kell-e az ügyvédeket közbeszereztetni?
Részlet a válaszából: […] ...kivételi körébe tartozik. A korábbi, alábbiakban ismertetendő 153. § -mely az ügyvédi tevékenységet általánosan kivonta a Kbt. hatálya alól -kikerült a törvényből. A 153. § (1) bekezdés szerint az ügyvédekről szóló 1998. éviXI. törvény 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Közösségi eljárásrend kötelező alkalmazása építési beruházásnál

Kérdés: Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?
Részlet a válaszából: […] ...értékhatárok 2009-ben a korábban már hatályba lépett, dea Kbt.-be korábban be nem épített közösségi értékhatárok szempontjábólváltoznak, továbbá 2009. április 1-jétől az eljárásrendek változása azértékhatárok értelmezését is érinti. Nevezetesen 2009....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szakértő kirívóan alacsony árra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megítélése során – ajelenleg hatályos szabályozás alapján – az ajánlatkérőnek figyelembe kellvennie az ajánlattevő indokolását, továbbá a Kbt. 86. §-a értelmében arendelkezésére álló iratok alapján kell döntését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszunkat erősíti meg a LegfelsőbbBíróság Kfv. III. 37.163/2005/6. számú döntése (EBH 2005. 1352) is, amely még arégi Kbt hatálya alatt született, de érdemben helytálló. E döntésében az LBelvi éllel kimondta, hogy közbeszerzési ügyben nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Összegzés indoka

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésről szóló összegzésben a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában csak azt rögzíti, hogy nem fogadta el az ajánlattevő e körben adott indokolását, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért nem?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtásvagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknekés munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek államitámogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
104
105
106
149