Találati lista:
691. cikk / 712 Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
692. cikk / 712 Egyéb szolgáltatás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő 27. pontjában az egyéb szolgáltatásokon mit kell érteni? Például az önkormányzat városi, ingyenes újságot szeretne készíttetni és megjelentetni, ez belefér-e az egyszerűsített eljárásba az egyéb szolgáltatások között?
693. cikk / 712 Alkalmatlan ajánlattevő, érvénytelen, érvényessé tehető ajánlat
Kérdés: A korábbi Kbt. előírásai szerint lefolytatott hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás során az írásos alapajánlatot az ajánlattevő nem az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint készítette el. Tárgyalásra bocsátható-e az alapajánlat, vagy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tárgyalás nélkül érvénytelenné kell-e azt nyilvánítani?
694. cikk / 712 Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
695. cikk / 712 Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
696. cikk / 712 Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál
Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
697. cikk / 712 Ajánlati felhívás formája
Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
698. cikk / 712 Igazolások alakisága
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban azt írta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az adóigazolásokat vagy azok másolatát, elegendő-e a fénymásolat? Cégkivonat esetében mi a vonatkozó szabály?
699. cikk / 712 Többszörös hiánypótlás lehetősége adott közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget ad hiánypótlásra, de nem határozza meg azt, hogy arra hány esetben van lehetőség. Mit jelent ez az ajánlattevő számára?
700. cikk / 712 Hirdetményi hiányosságok pótlása az uniós csatlakozás után
Kérdés: A 2004. május 1-je előtti hiánypótlási felhívást mely jogszabály rendelkezései alapján kell teljesíteni?
