Egy közbeszerzési eljáráson belül tett önálló és mellette közös ajánlattétel megítélése

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban egy ajánlattevő (A) önállóan adott ajánlatot, emellett B ajánlattevővel közösen is adott ajánlatot (A és B tehát közös ajánlattevők). Az a kérdés, hogy melyik ajánlat az érvénytelen: A ajánlata, vagy A és B közös ajánlata, vagy mindkettő? Sem a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése, sem pedig a Közbeszerzési Értesítő 2006. december 20-ai különszámának III.2. pontja alapján nem tudjuk eldönteni, hogy mely ajánlatot (ajánlatokat) kellene érvénytelennek nyilvánítanunk.
Részlet a válaszából: […] ...mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójakéntsem vehet részt. "A" jogszabályi rendelkezésből az következik, hogy Aajánlattevő hibázott, hiszen nem a Kbt.-nek megfelelően járt el, ennekmegfelelően mind ajánlatevőként, mind közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Jogorvoslati arány és kötelező hirdetmény-ellenőrzés összefüggései

Kérdés: Létezik-e valamilyen összefüggés a 25 százalékos jogorvoslati arány és a kötelező hirdetmény-ellenőrzés között? A jogorvoslati kérelmek típusai/összetétele alátámasztja-e a kötelező hirdetmény-ellenőrzés fenntartásának szükségességét?
Részlet a válaszából: […] ...sokkal több kötelező elemetkívánnak a hirdetményben elhelyeztetni, ami automatikusan több jogorvoslatilehetőséget hordoz, illetve több hibalehetőséget is rejt egyben magában.Azonban a hirdetmény-ellenőrzés azt eredményezi, hogy kiküszöböl olyan elemeketa hirdetményekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Nyilatkozatokkal kapcsolatos alakszerűségi kérdések a gyakorlatban

Kérdés: Tekintve, hogy az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást, ezért kérdéseket tettünk fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan nyilatkozunk (egyszerű nyilatkozatban – kettő igazgatósági tag, azaz cégjegyzésre jogosult aláírásával) alvállalkozók igénybevételével kapcsolatban, elegendő-e a többi ajánlattevői nyilatkozatunkat is egyszerű nyilatkozati formában megtenni (azaz nem közjegyző előtt)? Erre az a választ jött, hogy ahol egyszerű nyilatkozatot írnak elő, ott elegendő, más esetekben nem. Ebből az következik akkor, hogy minden egyes pályázathoz csatolandó nyilatkozatunkat közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint, ami természetes, ha maga a Kbt. ezt teszi kötelezővé. Amennyiben egyik sem, elegendő az egyszerűmásolat. Az ajánlatkérőhibásan értelmezi a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdését. Ennek értelmében, ahol atörvény, vagy a törvény alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Közbeszerzési kötelezettség regionális szervezetté alakulás esetén

Kérdés: Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján – ha szükséges – le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...tervet kell készíteni, ésfigyelni a közbeszerzési törvény szerinti egybeszámítási kötelezettségekre. Másrészt azonban egy érdekes hibára is érdemes felhívni afigyelmet. Amennyiben az ajánlatkérő egy nagyobb beruházást 2004-benközbeszerzett, és a megvalósítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...eredményesen zárult, az érintettek tisztában voltak ezzel afeltétellel. Amennyiben eredménytelen az eljárás például az ajánlatkérőhibájából, ebben az esetben alkalmazható a Kbt. 351. §-a – miszerint, ha azajánlattevő kártérítésként kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele

Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az ajánlatifelhívásban szereplő körben.Amennyiben az ún. önkéntes hiánypótlást nem veszi figyelembeaz ajánlatkérő, eljárási hibát vét, amely természetesen támadható aKözbeszerzések Tanácsánál. Fontos azonban annak tisztázása, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
Részlet a válaszából: […] ...vállalnia, azaz akár két tájékoztató levelet is el kelljuttatnia az ajánlattevőkhöz. Nincs tehát értelme abból eredő eljárási hibátvéteni, mert az ajánlattevő számára nem volt egyértelmű a kezdeményezés, vagykésőinek tartja a megjelenéssel egyidejű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból is találunk irányadó szabályt a törvényben. A Kbt. 84. §-a alapján, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Alkalmassági követelmény jogszerűségének vizsgálata

Kérdés: Alkalmasság minimumkövetelményeként meghatározható-e az, hogy a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan (árubeszerzés) rendelkezzen az ajánlattevő a teljesítés helye szerinti városban szervizponttal?
Részlet a válaszából: […] ...okán. Azaz a műszaki-technikai felszereltséghez, megfelelő minőségbiztosításához kapcsolja az ajánlatkérő a kérdést, s nem esik abba a hibába,hogy alapelvi sérelemre hivatkozhasson az ajánlattevő, mondván, nem szükséges ahelyben lévő szervizpont, hiszen azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ajánlatkérő által kezdeményezett felvilágosításadás korlátjai

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat hibajavítás, pontosítás kapcsán tartalmában nemmódosulhat. Ha tehát például az ajánlatkérő azt észleli, hogy az ajánlati áregyes elemeire vonatkozó részt az ajánlattevő nem töltötte ki, de elképzelhető,hogy a bonyolult dokumentációban nem találja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
1
49
50
51
55