Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni. Korlátja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hatálya alatt kötötték. Az új szabályozás értelmében a teljesítésrőlszóló tájékoztatás a honlapon kell, hogy történjen, külön hirdetmény-közzétételkötelezettsége az ajánlatkérőknek a továbbiakban a Közbeszerzési Értesítőbennem lesz.Az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Dokumentáció részének módosítása ajánlati szakaszban

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A dokumentáció módosításáról a Kbt. az alábbiak szerintrendelkezik.A közbeszerzési törvény 76. §-ának (1) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlatifelhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának korlátja

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, az alábbi Kbt.-beli rendelkezés – törvény 125. §(2) bekezdésének c) pontja – csak a jogalapról beszél, de adöntőbizottsági gyakorlat egyértelműen elmarasztalja az ajánlatkérőt,amennyiben sürgősséggel, de például hosszabb távra köt szerződést. Ebben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 16.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

251. § (2) bekezdés értelmezése különös egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint itt egy jogszabály-alkotási hibáról vanszó. A Kbt. az általános egyszerű eljárás szabályai között a 252. § (2)bekezdés szerinti esetben – bizonyos értéksávban – megengedi, hogy azajánlatkérő hirdetmény közzététele helyett három ajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címke:

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 10.
Kapcsolódó címke:

Korábbi beszállító meghívásának elmulasztása

Kérdés: Az idei évben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást ír ki arra, amit eddig nem közbeszerzett. A meghívót kiküldték 3 cégnek, akik ajánlatot tehettek, de ebben nincs benne a jelenlegi beszállító, azaz mi. Az ajánlati ár 2 százalékkal magasabb, mint amiért mi jelenleg szállítunk. A fent felvázolt esetben van-e lehetőség jogorvoslatra, vagy arra, hogy ajánlattevőként mindenképpen meghívják a korábbi szállítót, azaz minket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Vélhetően hirdetmény közzététele nélkül induló egyszerűeljárás került lefolytatásra, melynek során a korábbi szállítót nem hívták meg.A Kbt. értelmében "külsősnek", tehát akit nem hív meg az ajánlatkérő, csak úgyvan lehetősége ajánlatot tenni, hogy közös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 10.
1
…
13
14
15
…
37