362 talált cikk a hirdetmény-közzététel kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásnál, az ajánlati szakaszban módosíthatja-e a dokumentáció részeként kiadott főösszesítőt? (Az eredetiben nem volt tartalékkeret feltüntetve, de a módosított főösszesítőben 10 százalék tartalékkeretet határoztak meg az esetleges pótmunkák fedezetére.)

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?

Kérdés: Az idei évben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást ír ki arra, amit eddig nem közbeszerzett. A meghívót kiküldték 3 cégnek, akik ajánlatot tehettek, de ebben nincs benne a jelenlegi beszállító, azaz mi. Az ajánlati ár 2 százalékkal magasabb, mint amiért mi jelenleg szállítunk. A fent felvázolt esetben van-e lehetőség jogorvoslatra, vagy arra, hogy ajánlattevőként mindenképpen meghívják a korábbi szállítót, azaz minket?

Kérdés: Egy – a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő – hirdetmény közzétételére utaló felhívást három megyei napilapban meg szeretnénk jelentetni, az intézményünk honlapján történő kötelező közzétételen túl. Véleményük szerint a három megye olvasói nem részesülnek előnyben ezáltal, és emiatt eljárásunk nem ütközik a Kbt. 1. §-ának (3) bekezdésébe?

Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?

Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?