Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárásban nettó módon kell a közbeszerzésértékét meghatározni (Kbt. 35. §), ebből következően nettó értéken kell azajánlatokat benyújtani, és a nettó értékeket kell az értékelés során isfigyelembe venni. Az áfamértéket ettől függetlenül meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek a kérdésben említett esetekben többlehetősége is van. Elsőként említjük azt, hogy a felhívás vagy a dokumentációkézhezvételét követően írásban felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét arra, hogyszerződéstervezete szakmailag értelmezhetetlen feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont megválasztása és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának választása esetén az értékelésirendszer meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Az értékelésirendszer összeállításakor a Kbt. 57. § (3) és (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címke:

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tájékoztató tartalmazza az ajánlattevő egyetnem értő véleményét, több lehetősége a Döntőbizottság előtti jogorvoslatieljárásra nincs. Amennyiben egyetértő véleményét tartalmazza, annak ellenére,hogy mindez nem felel meg a valóságnak, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelveket tartalmazó 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – azajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani averseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:    

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] A problémával a Közbeszerzési Levelek 18. számában, a 416.számú kérdés kapcsán foglalkoztunk, és válaszunkat elsődlegesen a KözbeszerzésekTanácsának Ajánlására alapoztuk. Figyelemmel arra, hogy a jelen kérdés irányaeltér a fentiekben utalttól, továbbá hogy a témakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban bekövetkezett jogsértések miatta Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet fordulni, amelynek eljárása – a Kbt.322. §-a szerint – kérelemre vagy hivatalból indul.A jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a Kbt. 323. §-ának(1)–(5) bekezdései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Igazgatási szolgáltatási díj megfizetése

Kérdés: A Kbt. meghatározza, hogy egyes eljárásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A gyakorlatban hogyan történik a díjak megfizetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Kbt. 393. §-ának (2) bekezdése rendezi. Eszerinta Kbt. 324. §-ának (3) bekezdése, a 355. §-ának (2) bekezdése, a 382. §-ának(2) bekezdése és a 387. §-ának (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatásidíj, a Kbt. 338. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
Kapcsolódó címke:

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás nem egyszerűenállam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés, ehhez megfelelőgyakorlatnak is társulnia kell – a 29/2004. IM rendelet szerint –, illetveképzés hiányában a megfelelő gyakorlat is elég, amennyiben azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
3
4
5