104 talált állásfoglalás az igazolás tartalma kifejezésre

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás elfogadható-e abban az esetben, ha az ajánlatkérő például 30 napnál nem régebbi bankigazolás, cégkivonat benyújtását kéri? Milyen igazolásokat lehet pótolni a minősített ajánlattevői igazolással? Az igazolás pótolja-e a mérleg benyújtását, előfordulhat ugyanis, hogy az ajánlatkérő mutatószámokat szeretne a mérlegből nyerni?

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?

Kérdés: A Kbt. módosításával változott-e a törvény 63. §-a szerinti kizáró okok igazolásmódja?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása a kiírt megnevezéshez képest kizáró okként működik-e?

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)

Kérdés: Hallottuk, hogy közbeszerzési eljárásban lehetőség van együttes igazolás benyújtására. Mit jelent ez, és kedvezőbb-e, ha ezt igényeljük?