Keretszerződés időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e új eljárás kiírása nélkül a keretszerződés időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...megtételére viszonylag kevés az esély ebben az esetben. Ha azonban nem volt értékelési részszempont, akkor az ajánlatkérő megfelelő indokolása esetében erre lehetőség van.Keretmegállapodásos eljárás lefolytatását követően amennyiben keretszerződés született,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Konzorciumi képviselő nyilatkozattételi jogosultsága

Kérdés: Konzorcium esetén mi az az adatkör, melyre a konzorcium képviselője a konzorcium egyes tagjai vonatkozásában nem nyilatkozhat?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás (67. §), felvilágosítás (67. §) vagy indokolás (69-70. § bekezdése) benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Gyorsított eljárás alkalmazásának indoka

Kérdés: Milyen mélységig kell indokolnom, ha gyorsított eljárást szeretnék alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. már más szellemben szól a gyorsított eljárásról, azaz csak két esetben tér ki külön annak indokolására, azaz logikailag nem teljesen külön eljárástípusként kezeli azt.A törvény 38. §-ának (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Keretmegállapodás időtartama

Kérdés: Köthető-e négy évet meghaladó időtartamra keretmegállapodás? Ha igen, mi ennek a feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...nem korlátozza-e a szerződés, amennyiben túlzottan hosszú időre kötik meg. Mivel kivételes esetről van szó, a felhívásban az indokolást is részletezni kell.A Kbt. 109. §-ának (5) bekezdése alapján keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvet, a nyertes ajánlato(ka)t, a hiánypótlásokat, a felvilágosítás- és indokoláskéréseket, az ezekre adott válaszokat, továbbá az összegezést és adott esetben a tárgyalási jegyzőkönyvet, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Felvilágosítás, indokolás megadásának elmulasztása az ajánlattevő részéről

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő felhívása ellenére az ajánlattevő nem adja meg a kért felvilágosítást vagy a kért indokolást? (Értem ez alatt azt is, ha az indokolatlan alacsony árra nem adok magyarázatot.)
Részlet a válaszából: […] ...megkapta a felhívást, és nem ad választ a felvilágosítás kérésére vagy indokolás kérésére, úgy az alábbi érvénytelenségi ok fog a továbbiakban az érintett ajánlattevővel kapcsolatban fennállni.Az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását. A keretmegállapodásban az ajánlatkérő megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Határozott időre kötött szerződés felmondhatósága

Kérdés: A szerződést az ajánlatkérővel 24 hónapos határozott időtartamra kötjük a tervezet szerint. Azonban indokolás nélkül mindkét fél felmondhatja azt 90 napos határidővel. Megfelel ez a Kbt.-nek, a közbeszerzési törvény alapelveinek, a közbeszerzéssel elérni kívánt célnak? Támadhatjuk ezt a kitételt? És ha igen, hol, milyen fórumon?
Részlet a válaszából: […]

A felmondás összhangban van a Ptk.-val, melyet a közbeszerzési törvény nem ír felül. Ennek megfelelően, a Ptk. és egyéb jogszabályi keretek ismeretében a fenti megfogalmazásnak akadálya nincs.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Egybeszámítás a gyakorlatban

Kérdés: Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolása kapcsán előrebocsátjuk, hogy abban az esetben, ha kivételt képező élelmiszereket és kivételt nem képező élelmiszereket együtt, azaz egy szerződés keretében szerzi be az ajánlatkérő, akkor a kivételt képező élelmiszerek osztják a kivételt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
21
22
23
40