Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 69. §-ának (3)–(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlati ár indokolatlanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlati árunk indokolatlanul alacsony, ezért felvilágosítást kért. A beszerzés tárgyához kapcsolódó iparágban véleményünk szerint az általunk megadott ár teljesen reális. Milyen szempontok alapján dönt úgy az ajánlatkérő, hogy egy megadott ár indokolatlanul alacsony?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokolás kérése – ha az a becsült értéktől több mint 20 százalékkkal alacsonyabb –, emiatt az ajánlatkérő egyedi mérlegelését nagymértékben befolyásolja ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Konzorcium képviselete

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Indokolási kötelezettség részajánlattétel lehetőségének mellőzése kapcsán

Kérdés: Kell-e indokolni azt, ha az ajánlatkérő nem ad lehetőséget részajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] ...indokolási kötelezettséget a Kbt. jelenleg nem tartalmaz, csupán annak vizsgálatát, hogy lehetővé teszi-e a beszerzés tárgyának jellege a részajánlattétel biztosítását. Amennyiben igen, úgy egyelőre a részajánlattétel csak biztosítható a jelenleg hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Eljárás irreális kötelezettségvállalás esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha látom, hogy egy ajánlattevő ajánlata irreális kötelezettségvállalást tartalmaz? (Többszörös kötbérvállalás, irreálisan rövid határidők.)
Részlet a válaszából: […] ...részszempont vagy egyszerűen egy elfogadhatatlan mérési adat az ajánlatban, szükséges, hogy tájékoztatást kérjen ezzel kapcsolatban. Az indokolás gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségét a Kbt. 69. §-ában már begyakorlott módon, további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Közszolgáltatók keretmegállapodása

Kérdés: A Kbt. 110. §-a kifejezetten kimondja (és a törvény miniszteri indokolása megerősíti), hogy a keretmegállapodás alapján kötendő szerződések időtartama (időbeli hatálya) nem haladhatja meg magának a keretmegállapodásnak az időtartamát. Ebből az következik, hogy a keretmegállapodás alapján megkötendő (konkrét) szerződés teljesítésének még a keretmegállapodás időtartamán belül meg kell történnie. Azonban a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó 289/2011. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint közszolgáltatói keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során nem alkalmazandók a Kbt. 108-110. §-ai. Ebből tehát az következik, hogy jogszerűen járnak el a felek, amikor a keretmegállapodás időtartamán belül kötik meg a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából az eseti szerződést, de annak a teljesítése már túlnyúlik a keretmegállapodás időtartamán?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a 108-110. §-okra történő hivatkozás kihagyása elsősorban azt célozza, hogy a közszolgáltatók számára irányadó részletes szabályokat alkalmazzák az ajánlatkérők. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Üzleti titokká minősítés határai

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy ajánlattevő árubeszerzés (élelmiszer-beszerzés) során az ajánlat részét képező "ártáblát" (véleményem szerint nem árazott költségvetés) üzleti titokká minősítve, kérje annak zártan történő kezelését? (Az "ártábla" pusztán termékneveket, mennyiséget és egységárat tartalmaz, tehát véleményem szerint üzleti titoknak ezen adatok semmiképp sem minősíthetők.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Szerződéskötés mellőzése eredményes eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő jogosult arra, hogy eredményes eljárás esetén ne kössön szerződést és eredménytelennek nyilvánítsa az egész eljárást indokolás nélkül? (Egy tenderben ezt a jogát fenntartotta.)
Részlet a válaszából: […] ...megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni.Indokolás nélküli egyéb eredménytelenné nyilvánítási okot a Kbt. fentieken túl nem ismer, annak alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
1
…
20
21
22
…
40