408 talált cikk az indokolás kifejezésre

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban ki minősül egyéb érdekeltnek?

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárásban nem vagyok ajánlattevő, nem teszek közös ajánlatot más ajánlattevővel, és nem vagyok erőforrást nyújtó szervezet sem, akkor lehetek-e több ajánlattevőnek egyidejűleg ugyanabban a közbeszerzési eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozója? 2009. július 22-étől a Kbt. módosított 70. §-ának (4) bekezdése nem egyértelmű, több helyről kértem információt – jogászoktól is –, mindenki mást mond. Az április 1-jei változás szerint "...nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezetként". Eszerint egyértelmű, hogy nem lehetek egyszerre több ajánlattevőnél ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó. Július 22-től "...nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értéknek tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként". Nem tudni, hogy most ez is jelenti, hogy egyidejűleg nem lehetek több ajánlattevőnél 10 százalék feletti alvállalkozó, vagy azt jelenti, hogy egyszerre nem lehetek 10 százalék feletti alvállalkozó, és erőforrást nyújtó szervezet egyszerre több ajánlattevőnél?

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?

Kérdés: A Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése szerint az 1 milliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára az ajánlatkérő fenntarthatja az eljárásban való részvétel jogát. Kérdésem: melyik évet kell figyelembe venni az árbevétel tekintetében? Az ajánlatkérő fenntarthatja a jogát arra, hogy bármelyik évet vizsgálja? (Például 2006-2007. években kevéssel meghaladta az árbevétel az 1 milliárd forintot, a 2008. évi lényegesen alatta volt, így előre nem tudom megítélni, hogy tehetek-e ajánlatot, megvásárolhatom-e a dokumentációt stb.)

Kérdés: A hirdetményminta tartalmaz egy olyan rovatot, hogy a négy évet meghaladó szerződések vonatkozásában indokolást kell adni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Illetve mely szerződések haladhatják meg a négy évet? Van-e a Kbt.-ben maximális szerződéses időtartam?

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?

Kérdés: Változtak-e a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos szabályok?

Kérdés: A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?

Kérdés: Miért kell megindokolni azt, ha a megállapodás időtartama meghaladja a négy évet? Milyen maximum időtartamú lehet egy adott közbeszerzés vonatkozásában kötött szerződés?