Találati lista:
1241. cikk / 1760 Közbeszerzési dokumentumok kézbesítési formája
Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?
1242. cikk / 1760 Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre
Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
1243. cikk / 1760 Európai dokumentum meghatározása
Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
1244. cikk / 1760 Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén
Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
1245. cikk / 1760 Igazolási kötelezettség a köztartozásmentes adatbázisban szereplés esetén
Kérdés: Szerepelünk a köztartozásmentes adózók adatbázisában. A kiírás hivatkozik az Art. 36/A. §-ára, melynek alapján a vállalkozó részére a havonta nettó módon kiszámított 200 000 forintot meghaladó kifizetésekre akkor nyílik lehetőség, ha vállalkozó bemutatja a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást. Ha az adatbázisban nyilvántartanak, akkor is kell ez az igazolás?
1246. cikk / 1760 Bontás megkezdésének időpontja
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártát követő napon kezdje csak meg az ajánlatkérő?
1247. cikk / 1760 Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága
Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
1248. cikk / 1760 Uniós államban székhellyel rendelkező ajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos igazolási kötelezettsége
Kérdés: Uniós tagállamban van a székhelyünk, egy Magyarországon meghirdetett tenderen szeretnénk indulni. A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő – a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró okok kivételével – a kizáró okok fenn nem állásának igazolására elfogadja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplés tényét. Mi ezt a tényt igazolhatjuk? Ha igen, akkor milyen okirattal? Vagy tételesen be kell mutatnunk, hogy nem állunk kizáró ok hatálya alatt?
1249. cikk / 1760 Fel nem használt dokumentáció kezelése
Kérdés: Beszereztük a dokumentációt, de végül is a menedzsment úgy döntött, hogy nem indulunk a tenderen. Ilyen esetben meg kell őriznünk, vagy megsemmisíthetjük azt? Ha igen, van-e valamilyen előírás annak módjára?
1250. cikk / 1760 Idegen nyelvű szakkifejezések kezelése az ajánlatban
Kérdés: Az ajánlatunkban szereplő idegen nyelvű szakkifejezéseket le kell fordítanunk magyarra, ha az ajánlattétel nyelve magyar? (A szakkifejezéseken túl természetesen magyar nyelven teszünk ajánlatot.)
