Aláírási címpéldány csatolása

Kérdés: Ha a cégadatok (cégkivonat) tartalmazzák azt, hogy az ajánlattevő által az ajánlatot aláíró személy címpéldányát csatolták, akkor azt ténylegesen is mellékelnünk kell-e, avagy azt is hivatalból ellenőrzi az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...által ellenjegyzett aláírási címpéldány vagy az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott aláírásminta szolgál. A cégeljárásban, a cégiratokkal együtt benyújtott aláírási címpéldány a cégkivonatból nem ellenőrizhető, mert az egy külön dokumentum, amit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Bontott ajánlat kezelése

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...fenti szabályok alapján az ajánlattevő feladata és felelőssége, hogy az ajánlatot az ajánlatkérő előírásai szerint csomagolja, feliratozza és benyújtsa. A szabályok alapvetően az ajánlattevő érdekében születtek, mert azt hivatottak garantálni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium képviselete

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] ...is van a konzorciumnak, mindenképpen egy képviselőt kell kinevezni és az ajánlatban megjelölni. Az ajánlatkérőhöz benyújtott valamennyi iraton valamennyi ajánlattevőt meg kell jelölni, azaz egyértelművé kell tenni, hogy a nyilatkozat az ajánlattételben részes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 1. §-a alapján létrehozott alapítvány alapító okiratában meghatározott tudományos, ismeretterjesztő, kutatási vagy oktatási tevékenység végzésére irányul, vagy azt közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Kötelező megjelölés hiánya az ajánlat csomagolásán

Kérdés: Pótolható-e az a hiány, hogy az ajánlaton, illetve annak csomagolásán nem tüntettük fel a "Határidő előtt nem bontható fel!" megjelölést? Vagy emiatt érvénytelen az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét.Fentiek értelmében tehát az a véleményünk, hogy az ajánlat nem megfelelő feliratozása nem járhat azzal a következménnyel, hogy az ajánlat érvénytelen lesz. Feltéve persze, hogy az ajánlat benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A visszaigazolási kötelezettség a Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályából adódhat.A Kbt. e vonatkozásban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasságot igazoló irat (pénzintézeti igazolás) keltezése

Kérdés: Lehet-e régebbi a pénzintézet igazolása a sorban állás vonatkozásában, mint az ajánlati felhívás dátuma?
Részlet a válaszából: […] A pénzintézeti igazolást a 310/2011. kormányrendelet a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében szabályozza. A 14. § (1) bekezdésének a) pontja alapján pénzügyi intézménytől származó igazolás legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Teendő fordítás minimális mértékű eltérése esetén

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha teljesen jóhiszeműen úgy nyilatkozunk, hogy az idegen nyelvű irathoz beadott – nem hiteles – fordítás tartalma megfelel az eredeti tartalomnak, de az minimális mértékben mégis eltért attól, csak ezt nem vettük észre?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, akkor van teendője a kérdéssel kapcsolatban az ajánlattevőnek, ha az eltérés lényeges, vagy az eljárás szempontjából fontos adatra, tájékoztatási tartalomra vonatkozik. Abban az esetben ugyanis, ha az eltérés kisebb jelentőségű, vagy inkább nyelvtani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...§ szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ismételt betekintési kérelmek megtagadhatósága

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. Az ajánlattevőnek van-e arra lehetősége, hogy több alkalommal is kérje az adott eljárásban az ajánlatkérőtől az ajánlatokba való betekintést, akkor is, ha már az első alkalommal valamennyi ajánlatba betekintett, és az iratbetekintést követően nem keletkezett egyetlen ajánlat esetében sem új irat/dokumentum (például vitarendezésre becsatolt újbóli hiánypótlás vagy felvilágosítás)? Az ajánlatkérőnek van-e a fenti körülmények alapján lehetősége arra, hogy megtagadja az azonos ajánlattevő esetében az ismételt betekintési kérelmeket?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintésre vonatkozó szabály egyértelműen fogalmaz, mikor egyszeri iratbetekintést tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy az esetek többségében egy iratbetekintés során is meg lehet bizonyosodni a legfontosabb tartalmi elemekről, hiányosságokról, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címke:
1
125
126
127
176