Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltétlenül várható el az erre való utalás, hiszen a törvényismeretének hiánya nem mentesíti az ajánlattevőt a jogkövetkezmények alól.Ennek ellenére érdemes figyelemmel lenni különösen a hosszabb ünnepek(karácsony stb.) időszakára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést még nem kötötték meg. Végül utalunk arra, hogy a Kbt. 340. §-ának (7) bekezdésekimondja, hogy a törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki aPtk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek érdekében szab határidőt e kötelezettség teljesítésére (lehetőség szerint április 15. napjáig). Az 5. § rendelkezik a jogkövetkezmények egy részéről is. Az előírt közbeszerzési terv készítésének esetleges elmaradása ugyan nem teszi a megindított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Alkalmazandó jogszabály szolgáltatási koncesszió esetén

Kérdés: Ha autópálya (út) üzemeltetését mint szolgáltatást koncesszióba kívánom adni, a Konc-tv. rendelkezéseit vagy a Kbt. rendelkezéseit kell-e alkalmaznom a pályáztatás során? Amennyiben a Kbt. rendelkezései alkalmazandóak, az ingatlan fogalmának és értékének figyelembevétele során az árubeszerzésre, illetőleg a szolgáltatásra vonatkozó szabályai követendőek-e [Kbt. 24. §, Kbt. 29. §-ának (2) bekezdés a) pontja; Kbt. 242. §-ának (2) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ...koncesszió tehát egyfajta szolgáltatásmegrendelés azzal, hogy a fő eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó jogkövetkezményekben ragadható meg.A Kbt. 267. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni annak a kérdésnek az eldöntése során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Bejelentés elmulasztásának következménye

Kérdés: Amennyiben nem kívánom bejelenteni magam, mint ajánlatkérőt, mi ennek a következménye?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 18. §-a szerint a Közbeszerzések Tanácsához bárki jogosult bejelenteni valamely, a listán nem szereplő szervezet Kbt. alá tartozását. Ennek következménye elsősorban a Kbt. kikerülésével lebonyolított eljárások vizsgálata, személyi bírság, bírság megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell kezelni a Kbt. építési beruházás fogalmát? Hova sorolandó a korszerűsítés és a felújítás?
Részlet a válaszából: […] ...miatt hangsúlyozni kell, hogy a Kbt.-ben, illetőleg annak hatásterületén a jogalkalmazás kizárólag a törvényi definíciót és annak jogkövetkezményeit fogadja el, emellett a kógens jogi szabályozásból adódóan megköveteli annak egyértelmű alkalmazását.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
1
12
13