4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Ma kaptam meg a hiánypótlást, amiből kiderült, hogy egy ajánlatkérő nem adott be felolvasólapot. Ennek hiányában régebben érvénytelenné nyilvánították az ajánlatot. A hatályos Kbt.-t átnézve erre nem találtam utalást. A jelenlegi szabályozás szerint valóban lehet hiánypótolni a felolvasólapot, vagy kezdeményezhetem az előzetes vitarendezést?

Kérdés: Ha eltér az ajánlat papíralapú, illetve DVD-lemezen benyújtott példánya, akkor melyik az irány­adó? Ha azt nyilatkoztam, hogy a két formátum tartalma egyező, ilyenkor ez hamis nyilatkozatnak minősül?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását a dokumentációban foglaltak szerint 23 nappal ezelőtt elvégezte. A bontásról a jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptuk meg. Ez jogszerű? Mit tehetünk ebben az esetben?

Kérdés: Társaságunk konzorciumban szeretne pályázni. Ebben az esetben az ajánlati biztosíték adható-e a konzorciumi partnerek között 50-50 százalékban megosztva, bankgaranciával?

Kérdés: Lehet-e eltérő szerződéskötési időpontokat megjelölni a dokumentációban azon az alapon, hogy több ajánlatot nyújtottak be, vagy csak egyetlen ajánlat érkezett a kiírásra? (Utóbbi esetben korábbi szerződéskötési időpontot jelölt meg az ajánlatkérő, mint akkor, ha több ajánlatot nyújtottak be.)

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?

Kérdés: A szerződést az ajánlatkérővel 24 hónapos határozott időtartamra kötjük a tervezet szerint. Azonban indokolás nélkül mindkét fél felmondhatja azt 90 napos határidővel. Megfelel ez a Kbt.-nek, a közbeszerzési törvény alapelveinek, a közbeszerzéssel elérni kívánt célnak? Támadhatjuk ezt a kitételt? És ha igen, hol, milyen fórumon?

Kérdés: Alkalmazható-e a Kbt. 4. §-ának 2. b pontja a következő esetben is? Forgalmiadat-elemzés a feladat, aminek alapja (de nem célja) a forgalomszámlálás. A forgalomszámlálás – értelmezésünk szerint – ebben az esetben alapanyag (alapadat), tehát alkalmazható a fenti paragrafus. Helyesen értelmezzük a törvényt?

Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?

Kérdés: Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?