Találati lista:
2761. cikk / 4572 Alkalmasság igazolása alvállalkozóval
Kérdés: Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?
2762. cikk / 4572 Szükséges, felmerülő munkák kezelése
Kérdés: Az építési beruházás kivitelezési szakaszában műszaki szükségességből felmerülő munkák szakszerűen és jogszerűen hogy rendezhetők? (Tekintettel: EU-s támogatásra, kiegészítő építési beruházásra, szerződésmódosításra, változtatási utasításokra stb.)
2763. cikk / 4572 Becsült érték meghatározásának alapja
Kérdés: Eddigi gyakorlatunk szerint a becsült értéket a tervezői költségbecslés alapján határoztuk meg. Ha ez nem megfelelő, akkor mi alapján határozzuk meg?
2764. cikk / 4572 Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
2765. cikk / 4572 Fedezetkezelő bevonásának szükségessége
Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
2766. cikk / 4572 Értelmezési problémák alkalmasság igazolásakor építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházásoknál – elvileg – a Kbt. tartalmazza az alkalmasság igazolási módjait, a konkrétumokat pedig a 162/2004-es Korm. rendelet határozza meg. Ennek fényében hogyan értelmezhetőek a Kbt. műszaki-szakmai alkalmasságra, statisztikai létszámra vonatkozó bekezdései, valamint a 162/2004. Korm. rendeletben a műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt, teljesítésben részt vevők létszámáról szóló tájékoztatás?
2767. cikk / 4572 Alkalmassági feltételek ellentmondásossága
Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
2768. cikk / 4572 Ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja kétszakaszos eljárásokban
Kérdés: Kétszakaszos eljárás esetén az ajánlattételi felhívást a részvételi szakaszhoz képest mikor kell megküldeni? Kell-e erről rendelkezni az eljárást megindító hirdetményben?
2769. cikk / 4572 Uniós előírás bekérendő ajánlatok száma vonatkozásában
Kérdés: A Kbt. Negyedik részének 2009. április 1-jével történt hatályon kívül helyezésével az értékhatár alatti beszerzésekre előírja-e bármilyen (akár közvetlenül nem hatályosuló uniós) norma a három ajánlat kötelező bekérését?
2770. cikk / 4572 Nyilvánosság határai közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: A Kbt. alapelvei között szerepel a nyilvánosság is. Erre tekintettel, ha közbeszerzési eljárás során érkezik olyan ajánlattevői kérdés, miszerint az ajánlattevő meg szeretné tekinteni más cég ajánlatát a borítékbontást követően és az eredményhirdetés között, arra van-e előírás, hogy az ajánlatkérőnek ezt kötelezően biztosítani kell? Ha az ajánlatkérő biztosít más ajánlatokba betekintést, azt milyen tartalommal engedheti? Csak betekintés lehet az ajánlatba, vagy arról még feljegyzés, esetleg ajánlattevő kérésére fénymásolat készítése is? Ajánlatkérő köteles-e az előzőekre?
