Biztosíték építési beruházásnál

Kérdés: Hogy kell érteni azt, hogy a 162/2004. Korm. rendelet biztosítékokra vonatkozó rendelkezése alapján az ajánlatkérő előírása nem köti az ajánlattevőt? Adott esetben egy nem tárgyalásos eljárás esetén a szerződéses feltételek, így például a teljesítési/jótállási biztosíték mértéke nem módosíthatók, és ha ezt az ajánlattevő nem fogadja el, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő nem vállalja beajánlatában az ajánlatkérő által előírt biztosítékot, vagy az előírt mértéktőleltér, akkor ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenlesz, mert az nem felel meg a dokumentációban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozójának műszaki, illetőlegszakmai alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni, hogy azajánlattevő a Kbt.-ben meghatározottak szerint igazolja– a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre állómunkagépek, berendezések adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Rendeleti előírás "párosítása" a Kbt.-vel

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában előírtakat a Kbt. 67. § (2) bekezdésének c) vagy e) pontjával kell párosítani? Például "a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatainak végzettség, képzettség szerinti bontásban" szerinti előírás a Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakkal párosítható-e?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint igen.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Jogszabályi hierarchia

Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...ez azt jelenti, hogy akormányrendelet, amely az építési beruházások "lex speciálisának" tekinthető,kiegészíti az általános jogi norma (Kbt.) vonatkozó szabályát, és a kétrendelkezést egységesen kell értelmezni, amely értelmezésben a kormányrendeletkiegészíti a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címke:

Teljesítésben részt vevő fél minősítése

Kérdés: Ha valamelyik cég például bérel egy darut, akkor az hogy lehet erőforrást nyújtó cég, amikor részt vesz a teljesítésben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az a cég, amelyik a szerződésteljesítésében részt vesz, a Kbt. 4. §-a szerint alvállalkozónak minősül (2.alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljáráseredményeként megkötött szerződés teljesítésében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkagép rendelkezésre állásának igazolása

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozik a kérdésünk. Munkagépek "rendelkezésre állása" igazolható-e olyan bérleti szerződéssel, amelyben a nyertesség hatályba léptető feltétel, amennyiben az ajánlattevő nem kívánja/tudja a bérbeadót erőforrást nyújtó szervezetként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként bevonni? A bérbeadó ez esetben alvállalkozónak minősül-e? Vagy minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...esetén maga a bérbeadó nem vesz részt a szerződésteljesítésében, csak a bérelt eszköz, így, álláspontunk szerint – figyelemmel aKbt. 4. §-ában foglaltakra – a bérbeadó nem minősül alvállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Azonos alvállalkozó több ajánlattevő mellett, egy eljárásban

Kérdés: A Kbt. 70. § (4) bekezdése lehetővé teszi-e, hogy egy közbeszerzési eljárásban, amennyiben részajánlat tételére nincs lehetőség, egy adott szervezet több ajánlattevőnél is megjelenjen, mint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 70. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosításaesetén ugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot másajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Felvilágosítás elmulasztása

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 85. §-a értelmében az ajánlatok elbírálása során azajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellettfelvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal,illetőleg az ajánlati felhívásban vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címke:

Eredménytelen eljárás ajánlat érvényessége függvényében

Kérdés: Hogy kell értelmezni a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésében rögzített azon szabályt, hogy ha csak egy ajánlat érvényes, akkor az eljárás eredménytelen, ha több rész van és több ajánlat érvényes, de részenként csak egy-egy? Ilyenkor eredménytelen az eljárás, vagy eredményesnek lehet nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 92/A. §-ának (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerintrendelkezik:– az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja azeljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlenbenyújtott ajánlat érvényes;– eredménytelen az eljárás, ha több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
1
277
278
279
458