Konszenzus érvényesülése közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseknél

Kérdés: A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás speciális szerződéskötési eljárás,amelyben a Ptk.-beli rendelkezések a Kbt. rendelkezései mentén érvényesülnek.Ez a szerződés tartalma tekintetében azt jelenti, hogy azokban a közbeszerzésieljárásokban, ahol a feleknek van lehetőségük a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Igen, az ajánlatkérő a gyorsított eljárás alkalmazása eseténindokolni köteles az eljárásfajta alkalmazását, illetve az alkalmazás okát,melyet az ajánlati/részvételi felhívás hirdetménymintájának IV.1 pontjában kellmegtenni a Kbt. alábbi szabálya alapján. A törvény 136....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. csak a legszükségesebb szabályokat tartalmazza atárgyalás lebonyolításával kapcsolatban. Ennek megfelelően az ajánlattevőknekszabadsága van a tárgyalásos eljárásban nevesített tárgyalási fordulókkialakítása tekintetében, az alábbiak szerint. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Opció jelentése a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a dokumentációban az a pont, miszerint bejelölhető, hogy van-e vételi jog (opció) adott esetben vagy nincs? Mit jelent itt ez a jogintézmény közbeszerzési szempontból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a az árubeszerzés meghatározásakor használja a"vételi joggal vagy anélkül történő" megszerzési esetet. Árubeszerzés körébetartozik ugyanis a Kbt. szempontjából minden olyan beszerzés, amikorforgalomképes és birtokba vehető ingó dolog használatára vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az milyeneljárásra vonatkozik. Emiatt csupán azt tudjuk mondani, hogy nyílt ésmeghívásos eljárásban a leírt technika nem alkalmazható. Ezekben az eljárásokbanaz ajánlattevő komplex ajánlatot köteles benyújtani a Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Kiegészítő tájékoztatások nyilvántartása

Kérdés: Kell-e és milyen sorrendben számozni a kiegészítő tájékoztatást, illetve kell-e arról az ajánlatkérőknek valamifajta nyilvántartást vezetniük? (Esetleg külön-külön vagy összesítve?)
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatban meglehetősenszűkszavú a törvényi szabályozás. A Kbt. 56. §-ának (1)–(6) bekezdései rendezik a kérdéskört akövetkezők szerint:– az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Ajánlat oldalszámozása

Kérdés: Az ajánlat üres, illetve információt nem tartalmazó oldalát is számozni kell? Mely jogszabály rendelkezik erről? Ha nem számoztuk, és az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, ez a hiány annak keretében még pótolható, vagy emiatt esetleg érvénytelen lesz az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az oldalszámozásra vonatkozó előírások nem jogszabályielőírások. A Kbt. mindössze annyit tartalmaz ezzel kapcsolatosan, hogy azajánlatot az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmiés formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni (Kbt. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárásfajta-választás, összeférhetetlenség

Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre: tekintettel arra, hogy a szerződés azengedélyezési tervek elkészítése mellett a kiviteli tervek elkészítésére isszól, így véleményünk szerint erre a feladatra nem kell, sőt megítélésünkszerint nem is lehet közbeszerzési eljárást kiírni, hiszen erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
76
77
78
101