1029 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?

Kérdés: Kérdésünk a becsült értékkel, egybeszámítással kapcsolatos, közelebbről irodaszer-beszerzéssel. A termékek egy részét a központosított közbeszerzés keretében lehet beszerezni, más részét pályáztatás útján. A két összeget egybe kell-e számolni a becsült értékkel?

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás elfogadható-e abban az esetben, ha az ajánlatkérő például 30 napnál nem régebbi bankigazolás, cégkivonat benyújtását kéri? Milyen igazolásokat lehet pótolni a minősített ajánlattevői igazolással? Az igazolás pótolja-e a mérleg benyújtását, előfordulhat ugyanis, hogy az ajánlatkérő mutatószámokat szeretne a mérlegből nyerni?

Kérdés: A versenypárbeszédnél van-e "ajánlattevői" minimum? A jogi szabályozás nem egyértelmű. Értelmezhető esetleg úgy a jogszabály, hogy három ajánlattevő alatt eredménytelen az eljárás?

Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?

Kérdés: Speciális, például színházi szolgáltatások egybeszámítás alá esnek-e?

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?