Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben a helyzetben szolgáltatástípustól függetlenül, azétkeztetés céljáról kerül sor a beszerzésre, azaz számviteli értelemben semkell különválasztani a két beszerzési célt és összeget, ennek során tehátegybeszámítási kötelezettség áll fenn a diák- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

A Magyar Bányászati Hivatal igazolása érvényességének számítása

Kérdés: Az MBH-igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes. Honnan kell visszaszámolni a 3 hónapot? A szerződéskötés időpontjától? Az eredményhirdetéstől? Az ajánlattételi határidőtől?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Bányászati Hivatal igazolására a Kbt. 63. §-ának(5) bekezdése vonatkozik. E szerint a közbeszerzési törvény 60. § (1)bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyiellenőrzésről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Nem megfelelően benyújtott ajánlati biztosíték meghatározása

Kérdés: Ajánlati biztosíték esetében az előírtaknak nem megfelelően benyújtott biztosíték pontosan mit jelent? Kizárhat-e az ajánlatkérő, ha a biztosíték dátumai, összege lehívhatósága megfelel, csupán a kiadott garanciaformától pár vesszővel, alaki dolgokkal tér el?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.59. §-a tartalmazza – amely szabályokat válaszunk végén összefoglaljuk. Ezzelösszefüggésben a Kbt. 88. §-a rendelkezik a biztosítékkal összefüggőérvénytelenségi okról. A törvény 59. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetményfeladás határidejének értelmezése

Kérdés: Nem biztos, hogy hiányos a hirdetmény. Azonban, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabítja, akkor nem az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult tulajdonképpen hirdetményt feladni, hanem az előtt két munkanappal? A jogszabály erre vonatkozó szakaszát úgy kell értelmeznem, hogy az mégsem az ajánlatkérőre vonatkozik, hanem akkor ott elveszítek két munkanapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett. Egyrészt érinti az ajánlattételihatáridő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket, másrészt a hirdetményekközzétételére vonatkozó szabályokat. A Kbt. 75. §-a szerint az ajánlattételihatáridőt ajánlatkérő – indokolt esetben – egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Egy eljárásra vonatkozó hirdetményeknél alkalmazott KÉ-szám

Kérdés: Miért nem alkalmaznak egy eljárásra vonatkozó hirdetmények során azonos KÉ-számot, hiszen a hirdetményminta változása jelzi az eltérést?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet rendelkezik a hirdetményekKözbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről. A rendelet 4. §-ának (2)bekezdése előírja, hogy a hirdetményekről és a közleményekről aszerkesztőbizottság nyilvántartást vezet. Feltételezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

A Kbt. 40. § (2) bekezdésének alkalmazása, a beszerzés építési beruházássá minősítése

Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?
Részlet a válaszából: […] Igen, tekintettel arra, hogy azonos rendeltetésű, illetőlegegymással összefüggő beszerzésekről van szó, méghozzá egy naptári éven belül.Ebben az esetben egy szerződésben történő megoldás is elképzelhető, ezért azegybeszámítási kötelezettség fennáll. Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott bekezdés a minősített ajánlattevői rendszerrevonatkozik, nevezetesen arra, hogy a minősített ajánlattevőnek szintén különkell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát akkor, ha azajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén

Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályt a Kbt. 40. §-a tartalmazza. Arendelkezés utolsó fordulata szerint azokat a munkákat kell egybeszámítani,amelyek – azonos költségvetési évben valósulnak meg, – ugyanazzal az ajánlatevővel lehet rájuk szerződést kötni,és – amelyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 29. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai értelmében atörvény általános közbeszerzési eljárásra vonatkozó IV. fejezete szerintieljárást a közösségi rezsimben nem kell alkalmazni– az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az országalapvető biztonsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
1
87
88
89
103