Hirdetményfeladás határidejének értelmezése

Kérdés: Nem biztos, hogy hiányos a hirdetmény. Azonban, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabítja, akkor nem az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult tulajdonképpen hirdetményt feladni, hanem az előtt két munkanappal? A jogszabály erre vonatkozó szakaszát úgy kell értelmeznem, hogy az mégsem az ajánlatkérőre vonatkozik, hanem akkor ott elveszítek két munkanapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett. Egyrészt érinti az ajánlattételihatáridő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket, másrészt a hirdetményekközzétételére vonatkozó szabályokat. A Kbt. 75. §-a szerint az ajánlattételihatáridőt ajánlatkérő – indokolt esetben – egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Egy eljárásra vonatkozó hirdetményeknél alkalmazott KÉ-szám

Kérdés: Miért nem alkalmaznak egy eljárásra vonatkozó hirdetmények során azonos KÉ-számot, hiszen a hirdetményminta változása jelzi az eltérést?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet rendelkezik a hirdetményekKözbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről. A rendelet 4. §-ának (2)bekezdése előírja, hogy a hirdetményekről és a közleményekről aszerkesztőbizottság nyilvántartást vezet. Feltételezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

A Kbt. 40. § (2) bekezdésének alkalmazása, a beszerzés építési beruházássá minősítése

Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?
Részlet a válaszából: […] Igen, tekintettel arra, hogy azonos rendeltetésű, illetőlegegymással összefüggő beszerzésekről van szó, méghozzá egy naptári éven belül.Ebben az esetben egy szerződésben történő megoldás is elképzelhető, ezért azegybeszámítási kötelezettség fennáll. Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott bekezdés a minősített ajánlattevői rendszerrevonatkozik, nevezetesen arra, hogy a minősített ajánlattevőnek szintén különkell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát akkor, ha azajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén

Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályt a Kbt. 40. §-a tartalmazza. Arendelkezés utolsó fordulata szerint azokat a munkákat kell egybeszámítani,amelyek – azonos költségvetési évben valósulnak meg, – ugyanazzal az ajánlatevővel lehet rájuk szerződést kötni,és – amelyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 29. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai értelmében atörvény általános közbeszerzési eljárásra vonatkozó IV. fejezete szerintieljárást a közösségi rezsimben nem kell alkalmazni– az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az országalapvető biztonsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Tájékoztatási kötelezettség korlátjai

Kérdés: Milyen körben adhat az ajánlatkérő az ajánlattevőknek tájékoztatást? Korlátozza-e ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdező itt feltehetően a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítőtájékoztatásra gondol.Eszerint az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében– az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatbanírásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen általános, ezért nehezen értelmezhető.A közbeszerzési törvény nem tesz különbséget tevékenységfajták között azegybeszámítási szabályok alkalmazásakor, hanem közbeszerzési tárgyak közöttkülönböztet. A tevékenység önmagában gyakorlatilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] A becsült érték meghatározása kényes pontja a Kbt.-nek,tekintettel arra, hogy a 40. § (2) bekezdésének értelmezése a jogalkotó által amai napig várat magára. Az említett jogszabályhely értelmében a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
…
88
89
90
…
104