Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy rendkívüli sürgősségre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy rendkívüli sürgősségre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvet sértve járt el akkor, amikor a szerződéskötés időpontját olyan időpontban közölte, hogy nem volt arra lehetősége a kérelmezőnek, hogy a teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsássa, illetve azt a rendelkezésére bocsátotta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő alaposan hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati kérelemben megjelölt időpontok eltérésének számos oka lehet, a feltételezést kérelmező nem támasztott alá, melynek hiányában az ajánlatkérőnek nem keletkezett további kötelezettsége az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Állandó megbízás keretében foglalkoztatott személy nevesítése az ajánlatban

Kérdés: Állandó megbízási szerződés keretén belül foglalkoztatott személyt kell-e nevesíteni alvállalkozóként vagy erőforrásként, ha a műszaki-szakmai alkalmassági feltételnek történő megfelelés érdekében az ajánlatban bemutatásra, majd a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...a kapacitást biztosító szervezet hiánypótlás keretében nem mutathatna be megbízásos szakembert, úgy munkavállalót sem mutathatna be. Kérelmező értelmezésével szemben a hivatkozott ügyben éppen az volt az egyik kérelmi elem, hogy a kapacitást biztosító szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Jogorvoslatra nyitva álló határidő vitarendezési kérelem elutasítása esetén

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelmet nyújtottunk be, melyet az ajánlatkérő elutasított. Ebben az esetben mikor kezdődik a jogorvoslati határidő? Az eljárást lezáró döntés kézbesítésétől vagy az elutasítás kézhezvételétől?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásra vonatkozó – 137. §-ának (3) bekezdése alapján a kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Jogorvoslati lehetőség előzetes vitarendezés iránti kérelem elkésettsége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus aukciót bonyolított le, melyre minket nem hívott meg. Mivel úgy gondoljuk, hogy az ajánlatunk érvényes lehet, előzetes vitarendezést kezdeményeztünk, de azt már elkésettnek minősítették. Van-e más lehetőségünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 137. §-ának (3) bekezdése szerint a kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye fellebbezésnek. A (2) bekezdés eb) pontja szerinti eljárás esetében azonban a kérelmező, illetve az érintett minősített ajánlattevő, a (2) bekezdés ec) pontja szerinti eljárás esetében pedig a kérelmező, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvet sértve járt el akkor, amikor a szerződéskötés időpontját olyan időpontban közölte, hogy nem volt arra lehetősége a kérelmezőnek, hogy a teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsássa, illetve azt rendelkezésre bocsátotta a szerződéskötési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
1
12
13
14
26