3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Nyílt eljárásban indulunk, ajánlattevők vagyunk két részben, de egy cég szeretné, ha alkalmasságot igazoló szervezete lennénk egy másik részben. Van-e erre lehetőség abban az esetben, ha a szakember biztosítása az általunk érdekelt rész és a partner által érdekelt rész vonatkozásában átfedett?

Kérdés: Mi a sorsa az elkésett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeknek?

Kérdés: Szükséges-e meghívni az összes bíráló­bizottsági tagot a tárgyalásra?

Kérdés: Aktuális a statisztikai összegzés készítése a tavalyi évről, és bár átolvastam a Kbt.-t, nem tudom, hogy a KEF-en keresztül beszerzett üzemanyag melyik kategóriába kell, hogy kerüljön? Árubeszerzésként megjelölöm, mint saját eljárást, vagy csak a központosított közbeszerzés adatai között számolom el?

Kérdés: Kizáró oknak minősül-e a jelenleg hatályos Kbt. értelmében, ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság cégünkkel szemben jogsértést állapított meg, és bírságot szabott ki, melyet a bíróság is jóváhagyott? (A Kbt. kizáró okai között erre nem találtam szabályt.)

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?

Kérdés: A kiírásban szerepel az ajánlattételi határidő. A hirdetményben csak a bontás megkezdésének a helye szerepel, az időpontja nem, továbbá hogy az ajánlatok a bontás megkezdését megelőzően is leadhatók érkeztetés céljából. Ez jogszerű? Van olyan szabály, hogy mikor kell elkezdeni az ajánlatok bontását? (Mert ha nincs, akkor a fenti eljárással az elkésett ajánlatok is részt vesznek/vehetnek a tenderen.)

Kérdés: Ajánlatkérőként elfogadhatjuk-e a határidő lejártát követően teljesített hiánypótlást, valamint az ajánlattevő által adott felvilágosítást, hiszen itt már nem áll be az ajánlati kötöttség? Ez mérlegelési jogkör?

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?