Találati lista:
2361. cikk / 3708 Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
2362. cikk / 3708 Fedezet mértéke megadásának módja
Kérdés: A rendelkezésre álló fedezetről szóló igazolásban összegszerűen kell megadni a fedezet mértékét? Ha igen, minden ajánlattevő más összegről fog igazolást benyújtani? És: ha igen, kétszakaszos eljárás első szakaszában milyen összegről fognak a jelentkezők igazolást benyújtani?
2363. cikk / 3708 Jogszabályi hierarchia
Kérdés: A pénzügyi alkalmasság körében a Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné azt, hogy az újonnan alakult vállalkozások csak a működésük idejére vonatkozó beszámolókat nyújtsák be, és annak adatai alapján alkalmasak legyenek pénzügyileg akkor is, ha egyébként a felhívás a működésnél hosszabb időre visszamenőleg kéri az alkalmasság igazolását. A kormányrendelet viszont ezt most lehetővé teszi. Hogy értelmezhető ez az eltérés a jogszabályi hierarchiára is tekintettel?
2364. cikk / 3708 "Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége
Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
2365. cikk / 3708 Felvilágosítás elmulasztása
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
2366. cikk / 3708 Erőforrás-értelmezés a Ptk. alapján
Kérdés: Egy erőforrással kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz, mellyel kapcsolatban várom szíves véleményüket. Ha "A" cégnek a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyása áll fenn "B" cégben, akkor csak "A" cég lehet erőforrása "B" ajánlattevőnek, vagy lehet fordított is a felállás, vagyis "A" ajánlattevőnek lesz erőforrása "B" cég?
2367. cikk / 3708 Jogszabályok alkalmazhatatlansága
Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egyébként jó szándékú jogalkotók ennyire következetlen, alkalmazhatatlan, egyéb jogszabályokba ütköző törvényt alkothattak következmények nélkül? A következményeket majd viselik a jogot alkalmazni próbáló közbeszerzési ügyintézők vagy tanácsadók (bírság, fegyelmi, elbocsátás stb.)? Meddig lehet ezt fokozni, nem kéne egyszer megállni és átgondolni, nem csak előremenekülni állandóan?
2368. cikk / 3708 Építési beruházások egybeszámítása
Kérdés: Egybeszámítási szabályok c) pontjának értelmezése szerint az egyes projektek építési beruházásait egybe kell számítani. Ez mit jelent? Projektszemléletet?
2369. cikk / 3708 Eltérő értékmeghatározás
Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlattételi felhívásban a közbeszerzés értékét 100 000 000-250 000 000 Ft összegben határozta meg, míg a megküldött keretmegállapodás összeg nélküli, helyette az alábbi szöveget tartalmazza: "A vállalkozói díj összege a Közgyűlés által elfogadott mindenkori éves költségvetés függvénye"?
2370. cikk / 3708 Rangsorolás megváltoztatása keretmegállapodásnál
Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?
