Találati lista:
2371. cikk / 3708 Elmaradt munkákkal kapcsolatos igényérvényesítés
Kérdés: Az ajánlati felhívás mintaköltségvetése szerint a felújítási munkákra 435 tétel anyag- és munkadíját fix áron kellett meghatározni a keretmegállapodás mellékletét képező tételes költségvetésben. A keretszerződés szerint 2009. július 1.-2010. december 31-ig ezeket az árakat kell alkalmazni. 2009. december 1-jéig mindösszesen mintegy nettó 3 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor a keretmegállapodáson belül. Kérdésünk az elmondottakkal kapcsolatban: az időarányosan elmaradt munkák hasznát a vállalkozó tudja-e érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ugyanazon áron végzett munkák haszna az árkockázat miatt 2009. és 2010. évben nem lehet ugyanannyi?
2372. cikk / 3708 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
2373. cikk / 3708 Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához
Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
2374. cikk / 3708 Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása
Kérdés: Az ajánlatkérő ajánlati biztosítékhoz kötötte az ajánlattételt, és az ajánlattevő azt nem tette le semmilyen formában. Kell-e tovább vizsgálni az ajánlatát, el kell-e neki küldeni a többi ajánlattevő hiánypótlásra felszólító levelét, és fel kell-e őket szólítani hiánypótlásra szükség esetén?
2375. cikk / 3708 Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban
Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
2376. cikk / 3708 Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
2377. cikk / 3708 Kiegészítő tájékoztatás határideje többszakaszos eljárásban
Kérdés: A többszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában mi a kiegészítő tájékoztató kérésének és a válaszadásnak a határideje, különös tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő több esetben csak úgy van meghatározva, hogy az ajánlatadáshoz elegendő idő álljon rendelkezésre, a különös eljárásokban pedig a határidő 10 napra is lerövidíthető?
2378. cikk / 3708 Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
2379. cikk / 3708 Egybeszámítási kötelezettség építési beruházásoknál
Kérdés: Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség a gyakorlatban építési beruházás esetében? Például, ha az önkormányzat 2009 júniusában közbeszerzési eljárást (általános egyszerű eljárást) folytatott le építési beruházás keretében utak felújítására (értéke nettó 16 millió forint), és 2009 októberben egy újabb utca felújítását szeretné elvégeztetni (kb. nettó 4 millió forint), akkor már ez a beruházás is a közbeszerzés hatálya alá fog esni?
2380. cikk / 3708 Fenntartott beszerzések
Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
