3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Melyek azok a közérdekű adatok, illetve egyéb információk, amelyeket a másik fél hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra lehet hozni? Mi szabályozza ezt? A kiírásban az ajánlatkérő felhívta a figyelmet a 2003. évi XXIV. törvényre. Ez mit tartalmaz a kérdés vonatkozásában?

Kérdés: Az eljárásokban az ajánlatkérő előírja az ajánlatok formai követelményeit. Van olyan, hogy azokat az oldalakat kéri csupán sorszámmal ellátni, illetve szignálni, amelyeken információ van. Kérdésünk, hogy mi a gyakorlat azon közjegyző által hitelesített dokumentumokkal, amelyek utolsó oldalán csupán a közjegyző bélyegzője szerepel? Továbbá információt tartalmazó oldalnak minősülnek-e a cégkivonatok utolsó oldalai, amelyeken csupán a cégbíróság bélyegzője szerepel?

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."

Kérdés: Az új szabályozás szerint kell-e az ügyvédeket közbeszereztetni?

Kérdés: Szerepelhet-e ugyanaz a szereplő más-más ajánlatban, ha igen, milyen megoldás jogszerű?

Kérdés: Számomra nem teljesen világosak a 2009. április 1-jétől érvényes értékhatárok. Építési beruházásnál mi az az értékhatár, amely után közösségi eljárást kell lefolytatni, mivel az egyszerű eljárásrend 50 százalékát meghaladó értéktől már közösségi eljárásrendben kell lebonyolítani beszerzéseinket?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?

Kérdés: Módosultak-e a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetésekre vonatkozó szabályok?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának..." Mi egy német gyártó cég áruját száz százalékban szeretnénk egy itthoni közbeszerzési pályázaton magyar kft.-ként megajánlani. Mi, azaz a magyar kft. minden feltételnek megfelelünk, de az ajánlatadás egyedi feltétele egy nagy darabszámú azonos áru egyazon vevőnek történt referenciaszállítása, amit csak a német gyártó tud felmutatni. Ha a Kbt. szövegében "és" helyett "vagy" állna, úgy az számunkra egyértelmű lenne. Kérdésünk: elegendő a német alvállalkozó referenciaigazolása, vagy szükség lenne a miénkre is?

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság számunkra – mint ajánlattevő számára – kedvező határozatot hozott. A határozat kézbesítésekor észleltük, hogy a jogorvoslati díj visszatérítéséről ugyan rendelkezett, de az összegszerűségében helytelen volt (közösségi rezsimben lefolytatott eljárás lezáró döntését támadtuk meg, és a határozat nem az annak megfelelő díjtételt tartalmazta). Mi a teendő ebben az esetben? Bírósági felülvizsgálatot kell kérni?