3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Intézményünk a vonatkozó törvény értelmében 2008-ban a közbeszerzés értékére és az értékhatárokra figyelemmel a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amelyre meghívásos módszert kíván alkalmazni. Kérdésem, hogy milyen mértékű ajánlattételi határidő alkalmazandó, azaz az említett eljárásban kell-e az 52 napos határidőt alkalmazni? A beküldendő ajánlatok a felújítási munka volumenét figyelembe véve rövidebb elkészítési időtartamot igényelnek. Tehát amennyiben az 52 napos határidőt is figyelembe kell venni, úgy a három ajánlat korábbi beérkezése esetén van-e lehetőség az eljárás folytatására az ajánlattételi határidő lejárta előtt?

Kérdés: 2006-ban tartós élelmiszer beszerzésére kötöttünk szerződést. Ebben szerepelt, hogy a mindenkori KSH által kiadott fogyasztóiár-indexeket lehet figyelembe venni a termékek árainál. A szállítónk szerint viszont az étolaj, mák, száraz hüvelyesek esetében a fenti indexek nem követik oly mértékben az áremelkedést, mint a valóságban. Szeretné a termékek árát nagyobb mértékben emelni, mint amit a KSH kiadott, hivatkozással a Kbt. 303. §-ára. Megteheti-e ezt a vevővel szemben? A paragrafus szerinti hivatkozást, azaz a beállott körülményt a 2007. évi gyenge terméssel, szárazsággal magyarázza, mely szerint neki a fenti termékeket fél, illetve harmadáron kellene értékesíteni, mint ahogyan beszerzi. Kérdésünk, hogy jogos-e az állítása?

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa határozatával megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. Az ajánlatkérő a bírósághoz fordult jogorvoslatért a Tanács határozata miatt. A bíróság a Tanács határozatával ellentétes tartalmú ítéletet hozott – a megsemmisítő döntést követő 10 hónap elteltével. A gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni a bíróság ítéletének, különös tekintettel a Közbeszerzések Tanácsának határozata óta eltelt időszakra?

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?

Kérdés: Önkormányzati biztos beszerzése esetén a közbeszerzési törvény, az államháztartási törvény, vagy a 217/1998. kormányrendelet szabályai az irányadók, avagy esetleg mindhárom?

Kérdés: Kiegészíttethető-e az indokoláskérés kirívóan alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás esetén?

Kérdés: Csatlakoztunk a központosított közbeszerzések rendszeréhez. Ebben az esetben valamennyi beszerzésünket a vonatkozó rendeletnek megfelelően kell bonyolítani?