3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlattevőktől?

Kérdés: Mikortól lehet már keresni is a közbeszerzés.hu-n, azaz a saját nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzésemet mikor fogom könnyen megtalálni?

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?

Kérdés: Közzé lehet-e tenni olyan előzetes összesített tájékoztatót decemberben, amely a következő évre vonatkozó eljárásról szól?

Kérdés: Alvállalkozó is indíthat-e jogorvoslati kérelmet? Ha igen, be kell-e vonnia az eljárásba a fővállalkozót?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1283. kérdése esetében valóban annyira nagy az ajánlatkérő szabadsága, mint ahogyan az a válaszból kitűnik?

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában van-e lehetőség – a részvételi jelentkezésben feltüntetett alvállalkozón kívül – új (10 százalék feletti) alvállalkozó szerepeltetésére az ajánlattevő ajánlatában – természetesen az új alvállalkozónak a részvételi és ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett?

Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?