3760 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?

Kérdés: Ha ajánlatkérőnek több azonos típusú munkát kell közbeszerzési eljárásban kiírnia (például tetőkarbantartás), de az épületek nem egy helységben, hanem különböző helyeken találhatóak (Budapest-Debrecen-Győr), akkor is egybe kell számítani az értékeket, vagy erre mondható az, hogy felhasználásuk nem függ össze?

Kérdés: Jogszerű-e az eljárás akkor, hogyha csak a kiegészítő tájékoztatás során derül ki, hogy a tanúsítványokat, ha azok idegen nyelvűek, kizárólag hivatalos fordítóiroda által lefordítva fogadják el (addig csak annyit kértek, hogy csatolják az ajánlattevők)?

Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásnál, kérdésfeltevésnél hogyan számítjuk a határidőket a gyakorlatban? Az ajánlattételi határidő lejáratának a napja beleszámít-e abba, avagy az azt megelőző nap számít az első napnak? A "legkésőbb tíz nap" esetében a tizedik napon feltehető-e még a kérdés, vagy aznap már nincs arra lehetőség?

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?

Kérdés: A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?

Kérdés: A Kbt. 66-67. §-aiban felsorolt, az alkalmasság igazolására vonatkozó módszerek [például a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai] a helyes értelmezés szerint ugye vagylagosak? Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége, és ha igen, milyen mértékben, arra, hogy ezeket az igazolási módokat konjunktív módon határozza meg? Az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket meghatározhatja-e negatívan, azaz oly módon, hogy előírja, hogy az ajánlattevő alkalmassága kizárt, ha bizonyos feltételt nem teljesít?