Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő. Több érv szól tehát amellett, hogy ezt a megoldást nem lehet eredményesen megtámadni, bár etikai szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
Részlet a válaszából: […] ...van szabadon meghatározni a beszerzés mennyiségét, azonban a hirdetmény-ellenőrzés a hasonló mértékű eltérést véleményünk szerint kifogásolná. A Kbt.-be taxatíve nem ütközik a nagymértékű opcionális mérték beépítése, azonban túlzott mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Opciós jog mértéke a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
Részlet a válaszából: […] ...az elképzelést, hogy az ajánlatkérő az eredeti mennyiség többszörösét opcióként határozza meg, általában a hirdetmény-ellenőrzés kifogásolja. Nincs ugyanakkor olyan hüvelyk­ujjszabály, mely például 50 százalék vagy 75 százalék maximumot határozna meg, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő kártérítés iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...során esetleg nem okoz problémát, a későbbiekben az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) akár a teljesítés során kifogásolja a verseny biztosításának hiányosságát. Az ellenőrzés során ugyanis nemcsak szűken véve a hazai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Van-e értelme a hivatalos közbeszerzési tanácsadói státusznak jelenleg? Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...kárért. A közbeszerzési tanács­adói rendszer egyik legkomolyabb hiányossága, hogy nem szűri ki a gyenge színvonalon dolgozó, etikailag kifogásolható munkát végző tanácsadókat. Vegyes tehát, hogy az ajánlatkérők igénylik-e a hivatalos közbeszerzési tanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kiírás megtámadhatósága ajánlattétel hiányában

Kérdés: Megtámadhatom-e a kiírást akkor, ha a megtámadáskor már tudom, hogy az adott eljárásban nem teszek majd ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...veszélye sem volt megállapítható, mivel a konkrét jogsértő magatartás megjelölése hiányában nem volt vizsgálható, hogy okozott-e a kifogásolt ajánlatkérői magatartás közvetlen érdeksérelmet a kérelmezőnek. Az általánosságban megjelölt érdeksérelem tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Részvételi határidő minimális időtartama

Kérdés: Jogos-e, ha az ajánlatkérő egy nagy becsült értékű tenderben gyakorlatilag öt munkanapot ad a jelentkezés feltételeinek megértésére, dokumentáció átvételére, megértésére, és elviekben tíz nap áll rendelkezésre a részvételi jelentkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor meggyőző kell, hogy legyen, ellenkező esetben a Közbeszerzési Hatóság hirdetmény-ellenőrzés keretében bizonyára kifogásolta volna a megoldást, tekintettel a rendelkezésre álló rövid határidőre és a projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Aránytalanul alacsony ár alátámasztása

Kérdés: Előzetes vitarendezés esetén a közbeszerzés tárgyának az ajánlattevő által meghatározott feltűnően aránytalan – de a piacon elérhető leg­alacsonyabb áron aluli – ellenértéke elleni kifogás esetén milyen objektív bizonyítékok alapozhatják meg a kérelmet előterjesztő fél állításait? Tehát milyen objektív bizonyítékok fogadhatók el?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a kifejezetten foglalkozik az "aránytalanul alacsony ár" (a korábbi Kbt.-ben kirívóan alacsony ellenszolgáltatás) kérdéskörével. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek írásban indokolást kell kérnie – a többi ajánlattevő írásban történő értesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
9
10
11
15