Keretmegállapodás időtartama

Kérdés: Köthető-e négy évet meghaladó időtartamra keretmegállapodás? Ha igen, mi ennek a feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...indokolását.Mivel hazánkban hirdetmény-ellenőrzés működik, feltehetően egy hosszabb időszakra vonatkozó kezdeményezést eleve kifogásolna a Közbeszerzési Hatóság felelős lektora, ezért itthon – tekintettel a kevés gyakorlati tapasztalatra, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...de ebben az esetben a határidő letelte nem jogosíthatja fel az ajánlatkérőt arra, hogy ne vegye figyelembe az érintett szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló eljárástípus a korábban is létezett (egyszerű eljárás tárgyalással vagy tárgyalás nélkül), ez eljárásjogi értelemben nem kifogásolható. A különbség tehát ott érhető tetten, hogy a kétszakaszos tárgyalásos eljárás két szakasza összevonásra kerül, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő. Több érv szól tehát amellett, hogy ezt a megoldást nem lehet eredményesen megtámadni, bár etikai szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
Részlet a válaszából: […] ...van szabadon meghatározni a beszerzés mennyiségét, azonban a hirdetmény-ellenőrzés a hasonló mértékű eltérést véleményünk szerint kifogásolná. A Kbt.-be taxatíve nem ütközik a nagymértékű opcionális mérték beépítése, azonban túlzott mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Opciós jog mértéke a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
Részlet a válaszából: […] ...az elképzelést, hogy az ajánlatkérő az eredeti mennyiség többszörösét opcióként határozza meg, általában a hirdetmény-ellenőrzés kifogásolja. Nincs ugyanakkor olyan hüvelyk­ujjszabály, mely például 50 százalék vagy 75 százalék maximumot határozna meg, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő kártérítés iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...során esetleg nem okoz problémát, a későbbiekben az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) akár a teljesítés során kifogásolja a verseny biztosításának hiányosságát. Az ellenőrzés során ugyanis nemcsak szűken véve a hazai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Van-e értelme a hivatalos közbeszerzési tanácsadói státusznak jelenleg? Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...kárért. A közbeszerzési tanács­adói rendszer egyik legkomolyabb hiányossága, hogy nem szűri ki a gyenge színvonalon dolgozó, etikailag kifogásolható munkát végző tanácsadókat. Vegyes tehát, hogy az ajánlatkérők igénylik-e a hivatalos közbeszerzési tanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
1
9
10
11
15