148 talált cikk a kifogás kifejezésre

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?

Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.