139 cikk rendezése:
101. cikk / 139 Banki igazolás hatálya ajánlati felhívás módosítása függvényében
Kérdés: Hiánypótlásban a banki nyilatkozatainkkal kapcsolatban azt kifogásolják, hogy azok nem az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Ez valóban része a felhívásnak, ugyanakkor az ajánlati felhívást az ajánlatkérő módosította. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított dokumentációban található ajánlati felhívás feladásának dátuma három héttel későbbre tolódott. Emiatt a bankjainktól új banki nyilatkozatot kértem ugyanazzal a tartalommal, mint előző alkalommal, kivéve hogy az ajánlati felhívás feladásának dátumát átírattam az új, egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció és felhívás feladási dátumának megfelelően. Az ajánlatkérő ezeket a banki nyilatkozatokat kifogásolja, és olyanokat kér helyettük, amelyek az eredeti felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Elfogadja-e az ajánlatkérő, ha benyújtjuk azokat a banki nyilatkozatokat, amelyekben a korábbi időszakról nyilatkozik a bank, a hiánypótlás kibocsátását megelőzően, hiszen akkor is kértünk igazolást, amelyet végül nem használtunk fel?
102. cikk / 139 Kizárás bankinformáció pontatlansága miatt
Kérdés: Mi az álláspontjuk arra vonatkozóan, ha a pénzügyi alkalmasság megítéléséhez bekért bankinformáció nem pontosan azt a szöveget tartalmazza, amit az ajánlatkérő kért, miszerint: nem lehet az egyes számlákon az ajánlattételi felhívás feladását megelőző 12 hónapban 30 napot meghaladó sorban állás? Ezzel szemben a mi bankinformációnk tartalma, hogy a számlanyitás (2000. év) óta egyáltalán nem fordult elő sorban állás. Kifogásolhatja-e az ajánlatkérő fenti tartalmat, és kizárhat-e bennünket emiatt?
103. cikk / 139 Jogorvoslati jog hiánypótlás részbeni teljesítése esetén
Kérdés: A hiánypótlást nem tudta cégünk maradéktalanul teljesíteni, de időközben találtunk indokot egy referenciával kapcsolatban. Ez egy jogorvoslati eljáráson belül történt, és újra meg szeretnénk támadni. Illik-e ezt megtenni, vagy ugyanaz lesz az eredményt, mint először?
104. cikk / 139 Jegyzőkönyv közjegyző általi hitelesítése
Kérdés: A jegyzőkönyvet miért kellene közjegyzővel hitelesíttetni? Ajánlatkérőnk ezt írja elő évek óta, és a szabályzatok felülvizsgálatánál többen kifogásoltuk.
105. cikk / 139 Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt
Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
106. cikk / 139 Írásbeli összegzés módosítása
Kérdés: Cégünk az eljárás eredményéről készített írásbeli összegzés módosítását kérte az ajánlatkérőtől, mert az abban foglaltakkal nem értettünk egyet. Az ajánlatkérő az összegzést nem módosította arra hivatkozással, hogy a kérelmünket jogorvoslati kérelemnek tekinti, amelynek elbírálására nem jogosult, azt nyújtsuk be a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Mi azt olvastuk ki a Kbt.-ből, hogy ilyen esetben elsőként az ajánlatkérőhöz kell fordulni. Ki járt el helyesen?
107. cikk / 139 Szakember bevonásának indokoltsága
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő megköveteli egy fő jogász bevonását ajánlattevő részéről, akinek a beszerzés tárgyához kapcsolódó joggyakorlatát igazolni kell?
108. cikk / 139 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
109. cikk / 139 Vagyonnyilatkozat közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A közbeszerzési ellenőrök kifogásolták a vagyonnyilatkozat hiányát, melyről a Kbt. nem szól. Milyen szempontból szükséges ez a közbeszerzési eljárás lebonyolításához?
110. cikk / 139 Közbeszerzési díj felszámolásának jogszerűsége kiszállási költségre
Kérdés: Intézményünk a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kötött keretmegállapodás alapján javíttatja fénymásoló gépeit. Szeretnénk tudni, hogy jogos-e a javítás alkalmával a kiszállási költségre is a 2 százalékos közbeszerzési díj felszámolása?
