Ajánlatok számának függvényében meghatározott szerződéskötési időpontok

Kérdés: Lehet-e eltérő szerződéskötési időpontokat megjelölni a dokumentációban azon az alapon, hogy több ajánlatot nyújtottak be, vagy csak egyetlen ajánlat érkezett a kiírásra? (Utóbbi esetben korábbi szerződéskötési időpontot jelölt meg az ajánlatkérő, mint akkor, ha több ajánlatot nyújtottak be.)
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés tervezett időpontját már nem kell megadni a dokumentációban. Az ajánlatkérőnek arra kell ügyelnie, hogy a szerződést a Kbt. 124. §-ának (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kösse meg oly módon, hogy az első 10 napban szerződéskötési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata

Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések fenntartását "kisebb" gazdasági szereplők számára az alábbiak szerint fogalmazza meg a Kbt.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Szerződéskötés lehetősége a második legkedvezőbb ajánlat nevesítésének hiányában

Kérdés: Két ajánlat esetén, ha a kiírásban nincs nevesítve a második legkedvezőbb ajánlat, de csak két ajánlat van, a nyertes visszalépésekor megkötik-e a szerződést a második ajánlattevővel? Mi a helyzet akkor, ha azért lesz a második előnyben, mert az első helyezett referenciája utólag nem megfelelőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem nevesítette az összegezésben a második helyezettet, akkor erre nincs is lehetősége.A Kbt. 124. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Nyertes ajánlattevő felszámolása folyamatban lévő szerződésnél

Kérdés: Közösségi rezsimben közbeszereztettünk, a szerződés teljesítése folyamatban van. A szerződés 2 évre köttetett, fél év múlva jár le, és a szerződő partner (nyertes ajánlattevő) felszámolás alá került. Mit tehetünk? A fennmaradó mennyiségre írjunk ki új eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...új eljárás kiírására van szükség. A korábbi eljárás második helyezettjéhez már nincs lehetőség visszatérni, mivel az eljárás nyertesével az ajánlatkérő a szerződést már megkötötte, így a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Holtverseny elektronikus eljárásban

Kérdés: Mit jelent az elektronikus eljárásban a "holtverseny" megjelölés? (Az ajánlatkérő a kiírásban úgy rendelkezett, hogy ez nem megengedett.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő feltehetően arra utal, hogy az árlejtés­szoftver nem teszi lehetővé, hogy két ajánlattevő teljesen azonos ajánlatot adjon. Tekintettel arra, hogy új ajánlat megtételére az azonos ajánlatot tevőnek is elegendő ideje van, így a megoldás elvileg elfogadható. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

TBT mint alkalmassági feltétel előírása

Kérdés: Nemzetbiztonsági beszerzéseknél látjuk, hogy szinte minden beszerzésnél az ajánlatkérő feltételként írja elő a legmagasabb szintű TBT meglétét. Olyan esetekben is, amikor véleményünk szerint a beszerzés tárgya ezt nem indokolja. Megtámadhatjuk ez alapján a kiírást, és ha igen, milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendelet értelmében a TBT nem szükséges feltétele az eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Igény helyszíni bejárásra

Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezési kérelemre az ajánlatkérő lehetőséget ad, ez esetben csak jogorvoslati kérelemmel támadható már az ajánlatkérő kiírási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Igazolások csatolásának módja részajánlattételnél

Kérdés: A kiírás szerint lehetőség van részajánlattételre, mi három részre szeretnénk ajánlatot tenni. Ebben az esetben elegendő-e, ha csak egy ajánlatba csatoljuk az alkalmassági feltételek meglétének, illetve a kizáró okok hiányának az igazolásait, és a másik kettőben utalunk erre?
Részlet a válaszából: […] Igen, ezt egységesen megteheti az ajánlattevő, azaz már eleve a három részajánlattétel kizáró oki igazolásait, alkalmassági kritériumhoz kapcsolódó dokumentumait igazolhatja együttesen. Ennek elsősorban akkor van relevanciája, amikor az ajánlatkérő azonos alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-a rendelkezik a hiánypótlással kapcsolatos egyes kérdésekről az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Feladatmeghatározás kötelezettsége a szerződésben

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevő olyan feladatokat is köteles ellátni, melyeket a szerződés nem tartalmaz, csak a műszaki leírás. A feladatok egészét nem a szerződésben kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A műszaki leírás is kitérhet olyan, a beszerzés tárgyának meghatározása során kiemelkedően fontos kérdésekre, mint például a teljesítés formája, az átadás-átvétel feltételei, a megfelelő teljesítés biztosításának feltétele stb. Mivel a végleges műszaki tartalom és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
6
7
8
39