Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdésre vonatkozó szabályozás az Alaptörvénnyel, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban Pmtv.) összhangban került a Kbt.-be, a kizáró okokra vonatkozó, 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Szerződésszegés jogkövetkezménye

Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához érdemes tisztázni, hogy amennyiben peren kívüli egyezség születik, a nyertes ajánlattevőt nem marasztalják el. A peres eljárás tehát peren kívüli egyezséggel zárul, azaz nem vonatkozhat a továbbiakban az ajánlattevőre az a választható kizáró ok, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi képviselő nyilatkozattételi jogosultsága

Kérdés: Konzorcium esetén mi az az adatkör, melyre a konzorcium képviselője a konzorcium egyes tagjai vonatkozásában nem nyilatkozhat?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumi ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza, a következők szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Termék eredetiségének igazolása

Kérdés: Eljárásokban tapasztaljuk, hogy a kiírók "a megajánlott termék eredetiségének igazolását" kérik. A szokásos módon benyújtott forgalmazási jogosultság, tanúsítványok, gyártói megfelelőségi nyilatkozatok nem elegendők a kiírók számára. Nem vagyunk gyártók, csak kizárólagos forgalmazók, számunkra nem egyértelmű, hogy mit értenek eredetiségen, és azt hogyan szükséges igazolni.
Részlet a válaszából: […] Érdemes kiindulni a válasz megadása során abból, hogy az ajánlatkérőnek egyértelművé kell tennie, hogy milyen módon kívánja előírásait igazoltatnia az ajánlattevőivel. Nem kérheti tehát, hogy az ajánlattevő találja ki az igazolás formáját, gondolunk itt annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] A szubjektív kizáró okok körét a Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban elő­írhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilatkozat alvállalkozótól igénybevétel hiányában

Kérdés: Szükséges-e nyilatkoznom arról, hogy nem veszek igénybe kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, ha egyértelművé tettem ajánlatomban, hogy nem kívánok alvállalkozót igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ha az ajánlattevő nem kíván alvállalkozót igénybe venni, és az eljárás során kifejezetten ezt nyilatkozza, akkor a nem létező alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozati kötelezettség nem áll fenn. Ha azonban a későbbiekben igénybe venni kívánt új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:      

Cégiratok csatolásának szükségessége

Kérdés: A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó adatokat – azaz azt, hogy mire irányul a változásbejegyzés iránti kérelem – a cégkivonat tartalmazza. Ehhez képest miért van szükség a változásbejegyzési kérelem és az elektronikus tértivevény csatolására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a kizáró okok igazolására vonatkozó szabályokat kell áttekintenünk. A Kbt. 56. §-a határozza meg a kötelező és az ajánlatkérő által a kötelező kizáró okokon felül még választható kizáró okokat. A törvényi rendelkezésekhez kapcsolódva a 310/2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Jogelőd referenciájának elfogadása

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciakövetelmények előírásának korlátja

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő a felhívás feladását megelőző öt évre visszamenőlegesen referenciát?
Részlet a válaszából: […] A standard referenciális követelmények előírásának korlátját a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet tartalmazza.A kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
44
45
46
…
94