946 talált cikk a kizáró ok kifejezésre

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás keretén belül, ha az ajánlattevő nem jelölt meg alvállalkozót, utólag van-e lehetőség alvállalkozót bevonni? Hivatkozhat-e az ajánlattevő vis maior helyzetre ilyenkor, ha az időben történő befejezés érdekében vonna be alvállalkozót? Ha van lehetőség alvállalkozó bevonására, mi a teendője az ajánlattevőnek?

Kérdés: Amennyiben alkalmassági feltételek jelennek meg az érvényességi feltételek között az ajánlattételi felhívásban, lehet-e kérni a kiírótól átsorolást?

Kérdés: A szerződés teljesítése alatt milyen változásokat kell bejelentenie az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Szubjektív kizáró ok, ha az ajánlattevő a szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és ezt a tényt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat – amely két éven belül kelt – megállapította. Honnan számít a kétéves határidő kezdete? A gyakorlatban mi tekintendő súlyos szerződésszegésnek? A szerződésszegés milyen "foka"? Van-e erre esetleg valamilyen útmutató?

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok a beszerzések, ahol be kell jelenteni a teljesítésben személyesen közreműködők nevét?

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?

Kérdés: Közös ajánlattevőként teljesítjük a szerződést. A konzorciumi partner teljesítése vonatkozásában – amit nekünk számlázott, és mi vagyunk a konzorcium vezetője – adhatunk-e referenciaigazolást a partnernek, vagy azt csak az ajánlatkérő (megrendelő) teheti meg?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő korábbi eljárásának nyertese voltunk és szerződésszerűen teljesítettünk, a referenciaigazolás körében elég, ha erre utalunk? Vagy külön referenciaigazolást kell kérnünk az ajánlatkérőtől, amelyet a tárgybani eljárásához csatolunk?

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?