Harmadik személy a közbeszerzésben

Kérdés: Kit értünk "harmadik" személy alatt a közbeszerzésben? Az alvállalkozót is?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban két fő szerepkör van: az ajánlatkérői és az ajánlattevői.Mindenki más, a feleken kívüli "harmadik" személynek minősül. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lenni a kérdés megválaszolása során, hogy az ajánlattevő mellett megjelenhetnek olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címke:

Pénzügyi alkalmasság igazolása

Kérdés: Ha a bankszámlánkon sorban állás volt, az kizáró ok? A negatív mérleg – veszteségesség – kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásával összefüggésben merül fel. Azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő pénzügyi stabilitását meg tudja ítélni, illetve képet kapjon arról, hogy az ajánlattevő tudja-e teljesíteni pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címkék:    

Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-a foglalkozik a műszaki leírásban meghatározott szabványok kérdésével az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadon alkalmazható, választható kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: A gyakorlatban az ajánlatkérő mikor alkalmazza a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdését? Az alkalmazás szubjektív és azt indokolni kell?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi kizárás lehetősége nem feltételhez kötött, azaz nem szükséges sem indokolni, sem alkalmazását feltételhez kötni. A kizárás mintegy választható kizáró okként jelenik meg a közbeszerzési törvényben – azonban nem annak 57. §-ában –, azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Érvénytelen ajánlat kihatása későbbi pályázatokra

Kérdés: Ha ajánlatunk érvénytelen – akár amiatt, hogy nem felelünk meg alkalmassági feltételnek, akár amiatt, hogy nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást –, az a további pályázatainknál jelent-e hátrányt?
Részlet a válaszából: […] A kötelező, azaz objektív (Kbt. 56. §) vagy választható, azaz szubjektív (Kbt. 57. §) kizáró okok esetében ilyen típusú szabálytalanság nem kerül megfogalmazásra, mivel olyan jogsértést nem követ el az ajánlatkérő, amely a kizáró okok között szereplő helyzetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok figyelembevételének hatálya

Kérdés: A 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás kiemelte a kizáró okok közül a g) pontban szereplőket. Ha egy újabb módosítás ismét be­­emeli a kizáró okok körébe a fentieket, és mi az ott szereplő kizáró okok hatálya alá ekkor esünk, amikor a fenti pont nem volt hatályban, velünk szemben alkalmazhat kizárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Abban az időszakban, amikor az érintett, a munkaügyi bírsággal kapcsolatos kizáró ok nincs hatályban, nem kell alkalmazni, és a későbbiekben sem lehet rá hivatkozni, mikor hatályát vesztette, amennyiben a törvénymódosítást követően adták fel az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem keretmegállapodásos eljárásról beszélünk, akkor ennek nem lesz következménye, mivel a teljesítésre már nem vonatkozik a Kbt. kizáró oki, alkalmasságra vonatkozó előírása, egy kivétellel. A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési Hatóság tájékoztatójának változása

Kérdés: A Kbt. módosítása miatt változott-e a Közbeszerzési Hatóság K.É. 2012. évi 58. számú, az Értesítő 2012. május 23-ai számában megjelent tájékoztatója a kizáró okokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […]

Válaszadásunk időpontjában a tájékoztató tartalma változatlan, tartalma tehát irányadó.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Minőségbiztosítással kapcsolatos alkalmassági követelmény

Kérdés: A jelenlegi szabályozás szerint is kiváltható az ISO-minősítés azzal, ha egyenértékű intézkedéseket vezet be – alkalmaz – a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] Igen, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet nem kifejezetten az ISO-minősítésre utal. A szóhasználat tehát kifejezetten a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
47
48
49
…
94