Találati lista:
141. cikk / 229 Eljárás visszavonása előzetes vitarendezés helyett
Kérdés: Szabályos-e, ha az ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre adandó válasza helyett visszavonja az eljárást?
142. cikk / 229 Szerződésszegés jogkövetkezménye
Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?
143. cikk / 229 Lehívás ütemezése mint szerződéses tartalom keretszerződés esetén
Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?
144. cikk / 229 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
145. cikk / 229 Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai
Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
146. cikk / 229 Becsült érték és rendelkezésre álló fedezet eltérése
Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?
147. cikk / 229 10 százalék feletti alvállalkozók igazolásai
Kérdés: A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?
148. cikk / 229 Határidőn túli szerződéskötés lehetősége
Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
149. cikk / 229 Kiszervezett tevékenység közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Költségvetési szervként, pályázati támogatással, húsfeldolgozó üzemet építettünk. Terveink szerint az üzemet bérbe kívánjuk adni. A leendő bérbevevő feladata a működési engedély megszerzése, illetve a húsfeldolgozó üzemeltetése, viselve annak kockázatait (költségek, bevételek). Ez közbeszerzésnek minősül-e, és ha igen, mi a közbeszerzés tárgya?
150. cikk / 229 Postán megküldött ajánlat elkésettsége
Kérdés: Postán adtuk fel az ajánlatot, amely odaért az ajánlatkérő postafiókjába az ajánlattételi határidő előtt 3 órával, de az ajánlatkérő a postafiókból az ajánlattételi határidő lejártát követően vitte el azt, és kizárt minket az eljárásból, mert elkésett az ajánlatunk. Az ajánlatot a felhívásban szereplő címre küldtük meg – ahová az ajánlatokat le kellett adni –, ehhez képest postafiókba kézbesítették az ajánlatkérő ilyen irányú szerződése alapján. Jogszerű volt az ajánlatkérő eljárása? Az ajánlattétel napján nem kellett volna az ajánlattételi határidő lejárta előtt elmennie a postafiókjába?
