231 talált cikk a kockázat kifejezésre

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben a becsült értéket milyen pénznemben kell meghatározni? Csak forintban lehet? Az árfolyamot is meg kell határozni? Mikor tehet euróban árajánlatot az ajánlattevő? Csak akkor, ha ennek lehetősége a felhívásban is szerepel? (Az ajánlattételi felhívást a Kbt. 122/A §-a szerint három ajánlattevőnek kívánjuk megküldeni. Közöttük van egy szlovák cég is.)

Kérdés: Szabályos-e, ha az ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre adandó válasza helyett visszavonja az eljárást?

Kérdés: Nem megfelelően teljesítettük a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést, ezért az ajánlatkérő azt felmondta, és kilátásba helyezte, hogy pert indít ellenünk kártérítésért. Ha jogerősen megállapítja a bíróság, hogy szerződést szegtünk, annak a jövőre nézve közbeszerzési szempontból milyen következményei vannak? Állapodjunk meg esetleg peren kívül az ajánlatkérővel?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?

Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?

Kérdés: A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?