Közbeszerzési tanácsadó felelősségbiztosítása

Kérdés: Milyen védelmet nyújt a felelősségbiztosítás a hivatalos közbeszerzési tanácsadók részére?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított) jogszabály alapján felelős. A biztosítási szerződés szerinti összegig a biztosító fedezi a károsult olyan kárát és költségét, amelyre egyébként a biztosítottat kellene kötelezni. Lényeges, hogy a szerződés kiterjed a tanácsadó alkalmazottja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Dokumentáció megvásárlására

Kérdés: Fontos, hogy lehetőség legyen a dokumentáció elolvasására, és közös jelentkezés esetén nem tartjuk korrekt eljárásnak, hogy mindenkinek meg kelljen vásárolni a dokumentációt. Ennek ellenére miért teheti kötelezővé az ajánlatkérő a dokumentáció megvételét?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás dokumentációjához, hanem ellenőrizhetően fejezzék ki érdeklődésüket, nem beszélve a dokumentáció előállítása költségeinek érvényesítéséről az eljárásban, amelyet az Állami Számvevőszék ingyenes rendelkezésre bocsátás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Tervpályázat titkossága

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a titkosság biztosítása? Hol szabályozza ezt a kérdést a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...csak a bírálat lezárását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra, végül a díjazásban, megvételben, illetve költségtérítésben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bírálóbizottság nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén

Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-a határozza meg az árubeszerzés becsült értékét olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése. Ilyenkor a becsült érték határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 5. számában a 139. számú kérdésre adott válasz ezzel szemben egy másik esetre vonatkozik, nevezetesen, amikor olyan pótmunkák (pótköltségek) merülnek fel építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, amelyek előre nem látható körülmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Szerződés teljesítésének kikényszerítése

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; az állam, az előzőekben meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; az országos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
Részlet a válaszából: […] ...vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérői kör kiterjesztése támogatott beszerzések esetén

Kérdés: Uniós források esetén milyen értékhatároknál, melyik rezsim szerint kell eljárni, illetve milyen támogatás esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerző egyébként egy korlátolt felelősségű társaság?
Részlet a válaszából: […] ...során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; az állam, valamint az előzőekben meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; az országos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: A közbeszerzési tervről kaphat-e a potenciális ajánlattevő információt, esetleg az nyilvános lesz-e, és amennyiben igen, hol teszik azt közzé?
Részlet a válaszából: […] ...2005. január 1-jén lépnek hatályba.A Kbt. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérők egy meghatározott csoportjának a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15-éig éves összesített közbeszerzési tervet kell készíteniük az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igénye érvényesítéséhez elegendő csupán azt bizonyítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
71
72
73
77