127 talált cikk a kommunikáció kifejezésre

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek akkor, ha egy ajánlattevő az ajánlatát egyéb kommunikáció keretében nyújtja be az ajánlattételi határidő előtt 2 nappal?

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?

Kérdés: Az ajánlattevő egyéb kommunikáció keretében az ajánlata visszavonásáról nyilatkozott, azonban az ajánlat visszavonására irányuló eljárási cselekményt az EKR-ben nem végezte el. Az ajánlatkérőnek fel kell erre szólítania az ajánlattevőt egyéb kommunikáció keretében, vagy érvénytelenítheti az ajánlatot az ajánlattevő nyilatkozata alapján?

Kérdés: A számítási hiba javítása során az ajánlatkérő leírta a végeredményt, amire javítanunk kell, de ez a végeredmény semmilyen módon nem jön ki számításaink során. Mi magunk is elszámoltuk, de úgy tűnik, az ajánlatkérő is. Ilyenkor mi a teendő? Írjuk a hibás számot, aminek semmi értelme?

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlatkérő kizárja az egyik részvételre jelentkezőt a zajló eljárásból, előminősítési rendszerben? Befejezheti még az adott eljárást, ha már közzétette a felhívást? Mi történik akkor, ha már az ajánlattételi szakaszon túl van az érintett gazdasági szereplő?

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?

Kérdés: Aláírásra került egy szerződés, de nem történt még teljesítés (nincs kész az épület), és a teljesítési határidő emiatt tarthatatlan. Az ajánlatkérő azt "kéri, hogy hivatkozzunk a háborús helyzetre, és ebből kifolyólag a nyersanyaghiányra annak érdekében, hogy a teljesítés időpontját módosítani lehessen". Elfogadható-e ez a megoldás az ajánlattevő részéről?