Kötbér szerződéses biztosítékként történő értelmezése

Kérdés: Kérem, értelmezzék a szerződéses biztosíték fogalmát annak a felvetésnek a szempontjából, hogy a kötbér közbeszerzési szempontból szerződéses biztosítéknak tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.Mivel a kötbér, kárátalány jellegű, szerződést megerősítő biztosíték, így nem tartozik a Kbt. 126. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Eljárás irreális kötelezettségvállalás esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha látom, hogy egy ajánlattevő ajánlata irreális kötelezettségvállalást tartalmaz? (Többszörös kötbérvállalás, irreálisan rövid határidők.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy minden olyan ajánlati elemet, melynek megalapozottsága, teljesíthetősége kétséges, tisztázzon az ajánlattevővel. Amennyiben az adott elem értékelési részszempont vagy egyszerűen egy elfogadhatatlan mérési adat az ajánlatban, szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Ajánlat benyújtása módosítási javaslatokkal

Kérdés: Indulnánk egy tenderen, de a kiírás egyes részeit csak változtatásokkal tudnánk teljesíteni. Megírhatjuk a feltételeinket, és ennek megfelelően benyújthatjuk az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban akkor és abban a formában, ahogyan azt az ajánlatkérő kéri. Ha például kifejezetten jelzi az ajánlatkérő, hogy a kötbér­feltételekről nem tárgyal, és ezt a részt a szerződésben az ajánlatkérő mégis javítja, érvénytelen lehet az ajánlata, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kötbér elengedése, mérséklése az ajánlatkérő által

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségem arra, hogy a szerződés teljesítésének folyamatában egy késedelmes tejesítés esetén elengedjem vagy mérsékeljem a szerződésben meghatározott kötbért?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés teljesítésével kapcsolatos kérdésekre a Ptk. rendelkezései az irányadóak a Kbt. 3. §-a alapján.Miután a kötbért a szerződés nem megfelelő, nem szerződésszerű teljesítésére kötik ki a felek, ebből következően annak érvényesítésére is a Ptk. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a szerint a Széc­henyi Pihenő Kártya nem más, mint egy elektronikus utalványkártya, amelyet bank bocsát ki. A kormányrendelet 10. §-a rendelkezik az ezzel kapcsolatban megfizetendő költségekről az alábbiak szerint:– a kártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Keretmegállapodásban meghatározott feltételek módosítása

Kérdés: Mit értünk a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása alatt?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása (helye, ideje), a szerződésszegő magatartások meghatározása és azok szankciója (például késedelem, hibás teljesítés, kötbér, elállás), illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettségek kikötése (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kötbérmentesség hibás teljesítés esetén

Kérdés: Jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a kiírás szerint úgy kötelez a hibás teljesítés miatt kötbérre, hogy nem ad lehetőséget előtte a hiba kijavítására kötbérmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiségi, minőségi vagy egyéb elvárások szerint valósítja meg, azaz hibásan teljesít, az ajánlatkérőnek hibás teljesítés miatti kötbér jár. Ez a kötbér akkor is jár a jogosultnak (az ajánlatkérőként szerződő fél), ha a kötelezett a hibát kijavítja, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezi, melyet előre, a teljesítést megelőzően, vagy a jótállási időszakot megelőzően kell rendelkezésre bocsátani. A kötbér ugyanakkor kárátalány jellegű, mely eleve a hibás, késedelmes stb. szerződésteljesítést követően merül fel. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Szerződéstervezet a dokumentációban

Kérdés: A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?
Részlet a válaszából: […] A vázolt helyzet attól függően jogszerű vagy jogszerűtlen, hogy az ajánlatkérő ilyen eljárást folytat le. A Kbt. 49. §-a ugyanis előírja, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie, amelynek szükségképpeni része a szerződéstervezet. Abban az esetben azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Biztosítéknyújtás új szabálya

Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...Értelmezésünk szerint a teljesítés megkezdése előtt rendelkezésre bocsátott biztosítékot értjük alatta a Kbt. értelmében, melyre a kötbér nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
1
4
5
6
10