Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:

Alapelvek sérelme

Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hiba­elhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az értékelési részszempontokat az ajánlatkérő szakmai, előkészítő munkája nyomán készítették el, ennek része lehet a vállalt határidők megtartása. Amennyiben a lépésközök (1-1,5-2) nem túlzottan nagyok, van erre lehetőség. Az értékelési módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő iratminta-készítési kötelezettsége

Kérdés: Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk minden, a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet szerinti nyilatkozattételhez szükséges mintanyilatkozatot közzétenni a dokumentációban?
Részlet a válaszából: […] Az iratminta készítésével kapcsolatosan a Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz 49. §-ának (2) bekezdésében.A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Többváltozatú ajánlat terjedelme

Kérdés: A gyakorlatban mire terjedhet ki a többváltozatú ajánlat? Megoldásra, árra? Véleményük szerint mikor, mely beszerzéseknél érdemes ilyen ajánlatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a többváltozatú ajánlat változatai műszaki szempontból lehetnek eltérőek, azaz mindegyiknek meg kell felelnie valamely minimumkövetelménynek, azonban értékelési szempontok vonatkozásában mindegyiknek összehasonlíthatónak kell lennie a többi ajánlattal. Már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eset egyben azt jelenti, hogy az opcionálisan lerendelhető mennyiség például 120 százalék, mely szokatlanul magas érték. Az ajánlatkérőnek lehetősége van szabadon meghatározni a beszerzés mennyiségét, azonban a hirdetmény-ellenőrzés a hasonló mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Előleg adása vállalkozási szerződés esetében

Kérdés: A beszerzés tárgyára vállalkozási szerződést kell kötnünk. Adhatunk-e előleget az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Az előleggel kapcsolatos kérdést a Kbt. 131. §-a rendezi (1)–(3) bekezdéseiben, az alábbi tartalommal:– ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címke:

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ismerte az ajánlatkérő munkaidejét, ez gyakorlatilag azzal jár, hogy eleve többnapos hátrányt szenvedne el az ajánlatkérő, ha például péntek este érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésről hétfőn reggel szerez tudomást. Ennek azonban ellentmond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címke:

Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-a foglalkozik a műszaki leírásban meghatározott szabványok kérdésével az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmazó felhívás megtámadása

Kérdés: Lehet-e támadni azt a kiírást, mely szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmaz a beszerzés tárgyát tekintve?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos főszabály, a közbeszerzési törvény 55. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
16
17
18
…
52