Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. értékelési szabályai

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.Az 57. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatok bírálati szempontja lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Keretszerződés tartalma központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: Van-e kötelező előírás arra, hogy a központosított közbeszerzési eljárásban milyen tartalommal kell megkötni a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört a 168/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (1) bekezdése rendezi. E szerint a központi közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretszerződésnek – amely legfeljebb négy évre köthető – a következőket kell tartalmaznia: a közbeszerzés tárgyának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 362-368. §-ai tartalmazzák. Emellett a Kbt. szól az úgynevezett különös békéltetés intézményéről is, amelyre e helyütt nem térünk ki. A békéltetés (illetve a békéltetési eljárás) kérelemre indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
Kapcsolódó címke:

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése határozza meg a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások, azaz az egyszerű közbeszerzési eljárások tárgyát. E szerint a fenti eljárásokban a közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címke:

Lehetőség részajánlat tételére

Kérdés: Abban az esetben, ha több épületet érint a közbeszerzési kiírás és részajánlat tehető, külön-külön értendő az értékhatár?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. Az utalt jogszabályhely (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van arra is, hogy az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címke:

162/2004. Korm. rendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Építési beruházás esetén a lebonyolítót közbeszerzési eljárásban választják ki. A beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése. Ebben az eljárásban is alkalmazni kell a 162/2004. Korm. rendelet 5-6. §-aiban meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet hatálya az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályaira terjed ki. A 162/2004. Korm. rendelet 5. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Szakértelem építési beruházásnál

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az "építési beruházás tárgyában az adott szakterületen..." meghatározás? Például kórházépítésnél szakértelemmel az orvos rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 5. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek tekintetében az minősül a közbeszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. hatálya alá tartozó szolgáltatás

Kérdés: A felújítás a Kbt. hatálya alá tartozik? Például útburkolat felújítása, aszfaltozás, csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása stb.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 23. §-a szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése lehet – kivéve a szolgáltatási koncessziót. A Kbt. 27. §-a alapján a szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címke:

Több közbeszerzési tárgy egy eljárásban

Kérdés: Ha egy adott közbeszerzési eljárás többfajta közbeszerzésre irányul (például árubeszerzésre is és szolgáltatás igénybevételére is stb.), akkor erre milyen megállapodást kell kötni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a szerződést minden esetben a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell minősíteni. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címke:
1
…
48
49
50
…
52