438 cikk rendezése:
361. cikk / 438 Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén
Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
362. cikk / 438 Keresetindítási határidő elmulasztása
Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?
363. cikk / 438 Jogorvoslat hivatalból
Kérdés: Ha a hirdetmény jogsértő – például nem tartalmazza a Kbt. szerinti elemeket, a dokumentáció részét képező szerződés(tervezet) semmis stb. –, a Közbeszerzések Tanácsa minden ügyben eljár? A gyakorlat mit mutat, indul eljárás hivatalból, illetve a Kbt. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései között meghatározott szervek indítványára?
364. cikk / 438 Hamis adatszolgáltatás megállapíthatósága
Kérdés: Cégünk közbeszerzési pályázaton ajánlatadóként vett részt, ugyanezen a pályázaton egy konkurens cég szintén részt vett, és 10 százalék feletti alvállalkozóként megnevezte cégünket – ezt beleegyezésünk és tudtunk nélkül tette. A kiírás szerinti kizáró okokat az alvállalkozóra (azaz a mi cégünkre) vonatkozóan természetesen nem tudta igazolni. A kiíró a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kizárta a 10 százalék feletti alvállalkozóként cégünket megjelölt ajánlatadót és a mi cégünket is. A kiíró sem kért a hiánypótlásban (megengedett volt a teljes körű hiánypótlás) semmilyen igazoló dokumentumot, annak ellenére, hogy a cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölt ajánlatadó a saját nyilatkozatán kívül semmilyen, ezt a tényt igazoló dokumentumot nem csatolt be, valamint a kizáró okokat érintő igazolásokkal sem rendelkezett a megjelölt alvállalkozó vonatkozásában. Van-e már hasonló esetre közbeszerzési döntőbizottsági határozat? Az alvállalkozót megnevező ajánlatadó részéről fennáll-e a hamis adatszolgáltatás? Jogos-e ebben az esetben cégünk mint ajánlatadó kizárása, vizsgálat nélkül?
365. cikk / 438 Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
366. cikk / 438 Közbeszerzés elmulasztásának szankciója
Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
367. cikk / 438 Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén
Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
368. cikk / 438 Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén
Kérdés: Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
369. cikk / 438 Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén
Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
370. cikk / 438 Ajánlattevői minimum versenypárbeszédnél
Kérdés: A versenypárbeszédnél van-e "ajánlattevői" minimum? A jogi szabályozás nem egyértelmű. Értelmezhető esetleg úgy a jogszabály, hogy három ajánlattevő alatt eredménytelen az eljárás?
