2706 talált cikk a közbeszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján – ha szükséges – le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?

Kérdés: Önkormányzat önként csatlakozott a közbeszerzési eljáráshoz, és a központosított közbeszerzéstől számítógépet szerez be, ugyanazon évben személygépkocsit is vásárol. Kötelező-e azt is a központosított közlemény keretében beszereznie?

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?

Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó közbeszerzési eljárásban egy cég, ha foglalkoztatásra irányuló jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint e kizáró okkal kapcsolatban az OMMF nyilvántartásából, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól mely esetben kell igazolást kérni, azaz munkaügyi ellenőrzés szempontjából mikor esik az ajánlattevő vagy alvállalkozó a bányászatról szóló törvény hatálya alá?

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás elfogadható-e abban az esetben, ha az ajánlatkérő például 30 napnál nem régebbi bankigazolás, cégkivonat benyújtását kéri? Milyen igazolásokat lehet pótolni a minősített ajánlattevői igazolással? Az igazolás pótolja-e a mérleg benyújtását, előfordulhat ugyanis, hogy az ajánlatkérő mutatószámokat szeretne a mérlegből nyerni?

Kérdés: A versenypárbeszédnél van-e "ajánlattevői" minimum? A jogi szabályozás nem egyértelmű. Értelmezhető esetleg úgy a jogszabály, hogy három ajánlattevő alatt eredménytelen az eljárás?