233 talált cikk a Közbeszerzési Hatóság kifejezésre

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?

Kérdés: Volt-e változás 2013 végén a közbeszerzésben?

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kkv-nak minősül-e. Ez azt jelenti, hogy az adott eljárásban kizárólag kkv-k vehetnek részt? Ha nem, akkor miért szükséges a nyilatkozat kitöltése?

Kérdés: A Kbt. módosítása miatt változott-e a Közbeszerzési Hatóság K.É. 2012. évi 58. számú, az Értesítő 2012. május 23-ai számában megjelent tájékoztatója a kizáró okokkal kapcsolatban?