Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Először is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 2013. júniusi módosítása (a módosított rendelkezések 2013. július 1-én léptek hatályba) megszüntette az ún. egybe­számítást. Helyette a részekre bontási tilalmat vezette be – megjegyezzük, a közbeszerzési irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a keretösszeget határozta meg, abban az esetben a keretösszeg azonos a becsült értékkel, és egyben azonos a rendelkezésre álló fedezettel. A keretösszeget azonban nem szabad összekeverni a keretmegállapodásos eljárást megindító hirdetményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] Igen. Erre az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége, legfeljebb a változásbejegyzési kérelem benyújtására, amennyiben a cégadatokban változás történik.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] A 288/2011. kormányrendelet értelmében a díj általában a becsült vagy szerződéses érték 1-2 százalékáig terjedhet. A mérték továbbá attól is függ, hogy mekkora a kérelmi elemek száma, azt hogyan állapítja meg a DB a benyújtott kérelem alapján. A kérelmi elemek számának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Változások a közbeszerzésben 2013 második félévében

Kérdés: Volt-e változás 2013 végén a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A 2013. július 1-jét követően hatályba lépett módosítás két kérdést érintett.Egyrészt módosult a Közbeszerzések Tanácsának a tevékenysége, mely kibővül a dokumentáció elektronikus közzétételével kapcsolatos lehetőséggel a Közbeszerzési Hatóság honlapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Kkv-nyilatkozat indoka

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kkv-nak minősül-e. Ez azt jelenti, hogy az adott eljárásban kizárólag kkv-k vehetnek részt? Ha nem, akkor miért szükséges a nyilatkozat kitöltése?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalati státuszról – a vonatkozó törvényben meghatározott kritériumok figyelembevételével – statisztikai okokból kell nyilatkozni, melyet a Közbeszerzési Hatóság összesít és jelent az Európai Bizottság számára. Az Eurostat hivatalos statisztikái minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Közbeszerzési Hatóság tájékoztatójának változása

Kérdés: A Kbt. módosítása miatt változott-e a Közbeszerzési Hatóság K.É. 2012. évi 58. számú, az Értesítő 2012. május 23-ai számában megjelent tájékoztatója a kizáró okokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […]

Válaszadásunk időpontjában a tájékoztató tartalma változatlan, tartalma tehát irányadó.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
18
19
20
23