Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 72. §-a hasonlóan részletes szabályokat tartalmaz az indokolás tartalmára vonatkozóan. Nagyon nagy különbség ugyanakkor, hogy a korábbi 20 százalékos szabályt már nem tartalmazza a szabályozás, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a legjobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] Az új, közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 2015. november 1-jei hatálybalépésével egyben hatályba lépett a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXLIV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása

Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-a alapján leválogattuk azokat a szabályokat, melyek a módszer ismertetésével kapcsolatosak, és behatárolják az ajánlatkérő mozgásterét.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

KH-útmutató az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról

Kérdés: Mit tartalmaz a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról? Hol jelent ez meg?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság vonatkozó útmutatója a Közbeszerzési Értesítő 2012. évi 61. számában jelent meg, 2012. június 1-jén. Ezen túlmenően a www.kozbeszerzes.hu oldalon a jogalkalmazást elősegítő menüpontban a Közbeszerzési Hatóság Útmutatói között is megtalálható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] Tekintsük először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:– tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 69. §-ának (3)–(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Uniós államban székhellyel rendelkező ajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos igazolási kötelezettsége

Kérdés: Uniós tagállamban van a székhelyünk, egy Magyarországon meghirdetett tenderen szeretnénk indulni. A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő – a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró okok kivételével – a kizáró okok fenn nem állásának igazolására elfogadja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplés tényét. Mi ezt a tényt igazolhatjuk? Ha igen, akkor milyen okirattal? Vagy tételesen be kell mutatnunk, hogy nem állunk kizáró ok hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevők jegyzékét Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság vezeti. Amennyiben az ajánlattevő szerepel ebben a nyilvántartásban, akkor a Közbeszerzési Hatóságtól (KH) kért okirattal igazolhatja ezt a tényt. Ez esetben az okirat lesz az igazolás eszköze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:– elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
1
…
17
18
19
…
23