118 cikk rendezése:
81. cikk / 118 EU-s pályázat elnyerése, közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: Érdemes-e EU-s pályázatot nyerni, ha utána közbeszerzés-köteles lesz a cég? (Ez egyáltalán nem mindegy.)
82. cikk / 118 Kutatás-fejlesztés beszerzése
Kérdés: Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?
83. cikk / 118 Közbeszerzési kötelezettség uniós forrás elnyerése esetén
Kérdés: Ha egy cég uniós forrást nyert el nemzeti eljárásrendben, a projekt értékének 75 százalékát meghaladó mértékű pénzösszegnél lesz a vállalkozás beszerzése közbeszerzésköteles, vagy az elnyert pénzt nézem, például 52 M Ft-ot, és arra írok ki közbeszerzést?
84. cikk / 118 Egybeszámítás korábbi szerződés alapján beszerzett áru esetén
Kérdés: Figyelembe kell-e venni a Kbt. 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor, az egybeszámítás során a több mint egy évvel korábban, határozatlan időre kötött szerződés alapján a tárgyévben beszerzett árumennyiséget? Például 2005. évben határozatlan időre kötött szerződés alapján 2010. évben 40 millió forint értékű alkatrész leszállítása történt, 2010. évben további 20 millió forint értékű alkatrész leszállítására lenne szükség, melyet már a 2005. évben kötött szerződés alapján nem lehet teljesíteni. A közbeszerzési kötelezettség vizsgálatakor össze kell-e vonni a 40 millió forint és a 20 millió forint értékű beszerzést, vagy a Kbt. 35. §-ának (2) bekezdésére tekintettel csak a 20 millió forint tekintendő új beszerzési tételnek, és csak ezzel kell számolni a becsült érték meghatározásánál?
85. cikk / 118 Közbeszerzési kötelezettség lejárt szerződés és továbbszámlázás esetén
Kérdés: Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?
86. cikk / 118 Önkormányzat biztosításainak "közbeszereztetése"
Kérdés: Önkormányzatként a biztosításainkat is közbeszerezni kell-e, ha elérik a 8 millió forintos értékhatárt még évente is azok biztosítási összegek, amelyeket most fizetünk?
87. cikk / 118 "Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége
Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
88. cikk / 118 Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél
Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
89. cikk / 118 Időarányos érték megállapítása a közbeszerzési kötelezettség vonatkozásában
Kérdés: A törvény egyes fejezetei, illetve részei szerinti nemzeti értékhatárok fennállásának időponti elkülönítésével (március 31. és április 1.) az egyes időtartamokra időarányos értékmegállapítás vonatkozik-e a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségére?
90. cikk / 118 Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után
Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
