Közbeszerzési kötelezettség uniós forrás elnyerése esetén

Kérdés: Ha egy cég uniós forrást nyert el nemzeti eljárásrendben, a projekt értékének 75 százalékát meghaladó mértékű pénzösszegnél lesz a vállalkozás beszerzése közbeszerzésköteles, vagy az elnyert pénzt nézem, például 52 M Ft-ot, és arra írok ki közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […]

A Kbt. értelmében a teljes projektértékre kell vetíteni a 75 százalékot, és ennek megfelelően a teljes projektértéket kell alapul venni, amennyiben egy beszerzési tárgy kerül beszerzésre ennek keretében.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Egybeszámítás korábbi szerződés alapján beszerzett áru esetén

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a Kbt. 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor, az egybeszámítás során a több mint egy évvel korábban, határozatlan időre kötött szerződés alapján a tárgy­évben beszerzett árumennyiséget? Például 2005. évben határozatlan időre kötött szerződés alapján 2010. évben 40 millió forint értékű alkatrész leszállítása történt, 2010. évben további 20 millió forint értékű alkatrész leszállítására lenne szükség, melyet már a 2005. évben kötött szerződés alapján nem lehet teljesíteni. A közbeszerzési kötelezettség vizsgálatakor össze kell-e vonni a 40 millió forint és a 20 millió forint értékű beszerzést, vagy a Kbt. 35. §-ának (2) bekezdésére tekintettel csak a 20 millió forint tekintendő új beszerzési tételnek, és csak ezzel kell számolni a becsült érték meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] Miután a 40 millió forint a 2005. évet "terheli", ésszerződéssel lefedett, ezért a 20 millió forintnyi beszerzést függetlenül kella korábban lekötött 40 milliós beszerzés mellett kezelni. Azaz minden évbenújraindul a becsült érték meghatározása, mely esetünkben azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közbeszerzési kötelezettség lejárt szerződés és továbbszámlázás esetén

Kérdés: Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség a szolgáltatás megbontására a Kbt. 40.§-ának (2) bekezdése alapján. Az egybeszámítási szabály nincs tekintettel afinanszírozás forrására, azaz függetlenül a továbbszámlázástól, együttesen kellfigyelembe venni a teljes beszerzési értéket, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Önkormányzat biztosításainak "közbeszereztetése"

Kérdés: Önkormányzatként a biztosításainkat is közbeszerezni kell-e, ha elérik a 8 millió forintos értékhatárt még évente is azok biztosítási összegek, amelyeket most fizetünk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a biztosítási szolgáltatások is a Kbt. hatálya alátartoznak, méghozzá a Kbt. 3. számú mellékletében jelzett 6. Pénzügyiszolgáltatások kategória alatt találhatók. A vonatkozó melléklet a fontosabbszolgáltatások kategóriáját jelenti, melyre nincs a Kbt.-ben kivételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] A KSZF-keretszerződés a központosított közbeszerzésirendszer hatálya alá tartozó intézmények közbeszerzési igényeiből fakadóközbeszerzési kötelezettség teljesítésére kidolgozott egyik megoldás (a másik akeretmegállapodás). Ebből adódóan az intézményi igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Időarányos érték megállapítása a közbeszerzési kötelezettség vonatkozásában

Kérdés: A törvény egyes fejezetei, illetve részei szerinti nemzeti értékhatárok fennállásának időponti elkülönítésével (március 31. és április 1.) az egyes időtartamokra időarányos értékmegállapítás vonatkozik-e a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az év közben változó közbeszerzési értékhatárok ésa becsült érték meghatározásának kapcsolatára utal. Tekintettel arra, hogy atörvénymódosítás nem tér ki erre a kérdésre, így például a közbeszerzési tervkészítésekor mindig a hatályos szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett – kiírt – eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettsége tekintetében azeredménytelenségnek nincs olyan hatása, hogy két vagy több eredményteleneljárás esetén az megszűnne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérőnekvalamely beszerzésre közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy, a Közbeszerzések Tanácsa viszonylag újajánlására, az üzletrész-átruházás útján megvalósított beszerzések Kbt. hatályaalá tartozásának megítéléséről szóló 1/2008. (K. É. 40. szám, 2008. április 4.)számú ajánlására vonatkozik. Az ajánlás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
1
8
9
10
12